Nem tudom nélküle elképzelni az életem! Szerintetek lehet még belőle valami?

Ha annyira egymásnak teremtett titeket az ég, össze fogtok jönni

egyébként meg tedd szóvá hogy mi lenne ha...:D

Hasonló helyzetben vagyok én is. Mi is tervezzük az összeköltözést, nagyjából már meg is beszéltük hogy hogyan is lesz. Ha valami történik, mindig egymáshoz rohanunk, nagyon sokat vagyunk együtt. Mikor lett barátnője, akkor nagyon megviselt a dolog, de mindig az járt a fejemben, hogy de én a legjobb barátja vagyok, és tudom, hogy engem is nagyon szeret. :) Így valamennyire elviselhető volt.Most mind a ketten kapcsolatban vagyunk, de még mindig a másikat hívjuk, ha valami történik. Egymás nélkül szerintem létezni sem tudnánk. Ezt már nem egyszer elmondtuk egymásnak. Így belegondolva örülök neki, hogy nem jöttünk össze. Lehet, hogy hamar elveszett volna a kapcsolatunkból a varázs. Így pedig minden jó, persze azért nem mondom, hogy nem gondolok rá, hogy mi lett volna ha összejöttünk volna. Aki azt mondja, hogy nincs igaz fiú-lány barátság, hát akkor annak itt egy nagyon jó példa, hogy igenis létezik! Persze jogos, ha valaki azt mondja, hogy de éreztünk egymás iránt vonzalmat, de nem engedtünk neki! :) Szóval kedves kérdező először beszéljétek meg a dolgot. Ha esetleg nem úgy alakulna ahogy azt te szeretnéd, akkor se legyél elkeseredve! Legyen meg az a tudat, hogy van egy barátod, akire tényleg mindig számíthatsz! :)

18/L