Lányok! Nektek mi a véleményetek arról, ha egy fiút rengeteg dolog érdekel és sokat kérdez? Mármint nem úgy, hogy nem hagy szóhoz jutni, csak kíváncsi és érdeklődik sok minden felől?

Szerintem nem szabad jobban érdeklődni, mint amennyire irántad érdeklődnek, nem véletlenül nem kérdeznek ki téged sem más emberek mindenről, ők ilyenek, valószínűleg magukról sem akarnak sokat elárulni.

Tud nagyon tolakodó lenni, ha tudakozódik, beszél egy srác mindig és én azt kérdezem magamtól: mi a francot akar ez tőlem? Lehet, hogy én nem vagyok rá kíváncsi, de hogy mondjam meg, hogy amit csinál, az bunkóság, hogy kérdezget, pofázik.

Nem mindenki akarja, hogy mindent tudjanak róla, pláne, ha a pasitól semmit nem akar, semennyire nem tetszik neki.

De sokan összetévesztik a sok kérdést a műveltséggel, meg hogy okos a srác. Azt mondják, milyen érdeklődő, beszédes, ez valakinél jó pont lehet.

Én nem szeretem az ilyen szószátyár embereket, akik imádnak beszélni a semmiről.

23/L

"emberi lélek milyensége, a zene, az írás, a forma-1"

ezek olyan közhelyes témák... gyakorlatilag a smemiről vagy képes fecsegni

igen, ez a helyes szó: fecsegő vagy

aki ezt szereti, annak bejön, a többi meg csak azt várja, hogy végre lelépj

nagyon megterhelő tud lenni az ilyen szófosó ember

mindenkinek van véleménye mindenről, de nem mindenki érzi úgy, hogy ezt meg kellene osztania másokkal

iszonyatosan tolakodó tud ám lenni a szómenéses ember

a barátok közt aktuális része, az álfilozófia, ezotéria, a lélek mélységei, divat, forma-1, focicsapatok, bulvár butaságok... ezek nem veled történetek, csak pótcselekvések, beléd, rád öntik a médiák, a véleményformálók, olyan jórészt felesleges információk, amikről azt hiszed, hogy fontosak, témát adnak az embereknek, sokszor még a fontos dolgok helyett is ezek a témáik, mert valamiről kényszeresen beszélni akarnak egyesek

ezek mesterséges témák, bocs

de mondtam: akinek ez bejön, mert ugyanígy pszeudo életet él, mint te

erre való a média nagy része is, hogy témát adjon, ami független tőlünk, így nem kell olyan témáról beszélgetni, ami kellemetlen, személyes, intim lehet

az, hogy ki kit dug, kivel kavar, munkahelyi, családi dolgok legalább a valóság (a valós valóság és nem egy kreált másodlagos világ) részei, még ha nem is érdekel mindenki magánélete

persze ezekről a témákról (család, szerelem, karrier) nem mindenki és nem is mindenkivel akar beszélgetni

ilyenkor nyúlnak semleges, veszélytelen, érdektelen témákhoz: bulvár, lélek mélységei, ezotéria, ál-tudományok, sorozatok, média hypeok, profi sportok, forma-1...

amik sose számítottak semmit az egyén életében, sose múlt rajtuk semmi, ha nem lennének, akkor sem érezné meg a hiányukat senki

valójában érdektele dolgok, amik alkalmasak arra, hogy napokig beszéljünk róluk, mégsem akadunk el, nem tévedünk ingoványos területekre, aktualitásuk, súlyuk, hatásuk nincs ránk, ha megosztjuk mással, akkor sem adjuk ki magunkat, vadidegennel is el tudok róluk beszélgetni

ne érts félre, én is alkalmazom ezt a töltelék szövegelést, ami semmiről nem szól, sok embernek bejön, mert nekik ez a másodlagos, kreált élet a valós életük, mert más nincs is nekik

náluk ezzel hatalmas sikereim vannak és jó beszélgetőpartnernek tartanak, sőt műveltnek :)

közben én tudom, hogy ez egy nagy nulla téma és aki hasonlóan átlátja ezt a helyzetet, azzal nem is beszélek ilyen közhelyekről, mert kellemetlennek tartom

sok beszédnek sok az alja - valahogy így fogalmazta meg a nagymamám, aki diplomás, művelt, elsőosztályú zenész és tanár volt, de nem szeretett ilyen butaságokról beszélni, amikor annyi fontosabb dolog is van az életben, minek akkor a töltelékszöveg? akinek nincs valódi mondanivalója, az nyúl ilyen pótlékok után, mint forma-1 és a többi...