Megleptem, velem volt, láthatóan jól érezte magát, minden tökéletes volt, és aztán mégis azt mondta, hogy neki ez nem megy. Hát hogy van ez?

Köszönöm mindhármótoknak. Nos, a türelemmel ugye annyi csak a baj, hogy egyszerűen nincs olyan perc, hogy ne jutna eszembe. Próbáltam mindent, játszani számítógépes játékokkal, elmenni futni, tényleg mindent, de nem tudom kiverni egy kicsit se a fejemből, és így a kínom egyre csak nő és nő... Úgy érzem, hogy a végtelenségig várok rá ha kell, már nem is elhatározásból, hanem mert nem tudok elforudlni tőle.

Egy másik kérdésnél olvastam: "mondani bármit lehet, a cselekedetek árulkodnak"

Míg egy megint másik kérdésnél meg: "mindegy mit csinál, akkor is az az igaz, amit mond"

Nem tudom, hogy a cselekedetei vagy a szavai az igazak. Szóban azt mondja, hogy azért van velem úgy el, mert nem akar paraszt lenni... Jó ez szerintem is hülyeség, emiatt nem csókolózunk senkivel.

További véleményeket is szívesen várok, mert elkél a tanács :\

Küzdök én, most is, eddig is ezt tettem, és továbbra is ezt fogom. Csak úgy nagyon nehéz, hogy nemigazán akaródzik velem találkozni.

Úgy pedig, hogy nekem már volt olyan , hogy 8 hónapig güriztem egy lányért (ami azthiszem a magam 18 évével elég soknak mondható) és a végén nem lett semmi, eléggé durva ez nekem. A slussz poén, hogy fizikailag is kijön rajtam, tegnap estére elég szarul lettem, ma meg már dokihoz kellett mennem -.-

Én is félek, és ő is fél (mondta is, még korábban), de kettőnk között annyi különbség van, hogy én bár félek, cselekszem, ő meg fülét farkát behúzva menekül a dolgok elől. Ha sikerül valamit elérnem, órák-napok múlva csak rosszabb lesz :S