Mit tegyek, ha néha már mikor nem veszekszünk, szinte én provokálom ki, akaratom ellenére?

Párommal rengeteget veszekszünk sajnos apró, jelentéktelen dolgok miatt. Ritka az olyan perc, hogy nincs valamelyikünk részéről durci valami miatt. Pedig már nagyon sokszor próbáltuk és mondtuk ki, hogy jó, ettől a pillanattól fogva nem veszekszünk többet. De mégis..

Ha pedig nem veszekszünk és tök jól megvagyunk, vagy fáradt az egyikőnk egyből megy a provokálás meg a gyűlöletszítás.. Ami nagyon nem jó. Szinte mindennapos program az összeveszés.

Ma is pl teljesen jól megvoltunk - bár kicsit fáradtan meg hisztisen, mert ugye évvégi hajtás -, és mégis sikerült kiprovokálnom, hogy összeveszünk. Csak egy rossz szó kellett hozzá.

Pedig utálom, mikor veszekszünk legszívesebben nem is beszélnék vele, amikor dühös rám vagy ideges.

Alapban pedig nem vagyok hisztis, egyáltalán. Utálom, ha egy nő hisztis, ezért próbálok vigyázni, hogy én tényleg ne legyek az, és sikerülni is szokott.

Mikor pedig veszekedünk - miattam - szinte pár másodperc után teljesen megbánom amiket mondtam és azonnal visszavonnám. Néha már úgy érzem, hogy skizofrén vagyok.

Mi a teendő ilyenkor?

Ugye nem a szakítás az egyetlen megoldás? Mert erre gondolni se szeretnék..

16L

(Kérek mindenkit, hogy a koromat ne vegye figyelembe, ha válaszol. Köszönöm.)