Megbocsájtani vagy elhagyni?

Általában akkor szokott az lenni a tanács, hogy menjenek szét, ha csak és kizárólag az egyik fél akarja a problémát megoldani. Ha egy kapcsolatban valami tönkremegy, vagy kezd tönkremenni, és erről még csak nem is hajlandó az egyik fél beszélni, vagy esetleg beszélnek róla, de változás nincs ott mégis mit kéne csinálni? Én úgy vagyok vele, hogy ha még egy apróbbnak tűnő problémát sem tudok megoldani a párommal, legalábbis nem partner benne, akkor inkább egyedül legyek, mint egy olyan emberrel, akivel nem lehet vagy nem tudok együttélni. Nyilván az ember próbálkozik rendbehozni a dolgokat, de ahhoz mindkét embernek akarnia kell.

28/n

ha meg lehet beszélni a dolgokat akkor beszéljék. Ha vissza lehet csinálni a dolgokat ,akkor tegyék.

De amikor a másik fél nem tesz semmit és nem is érdekli a dolog, akkor sok választás nem marad.

Ez esete valogatja! Biztos van olyan no aki no szex eseten mar rugja is ki a pasit mert neki erre van igenye. Nekem is vannak gondok ilyen teren de eddig szerencsere megerto partnereim voltak. Cserebe nem veszekszek, s probalom egyebb igenyeiket kielegiteni.

A valtozas mindig nehez. S sajons igazad van, hogy egy gyerek mellett uj pasit/apukat talalni szinte lehetettlen. En sem hiszem hogy, belemennek egy ilyen kapcsolatba. Ezert kell jol megfontolni kinek szulsz gyereket. De az also problemakat meg lehet beszelni felnott emberek vagyunk, csak amikor kompromisszum szuletik akkor az ne csak a no reszerol legyen!

26F

Milliószor leírtam már: egy kapcsolat két emberen múlik. :)

A probléma megoldása is. Tegyük fel, hogy van egy párkapcsolat, ahol a feleknek adódik valami gondjuk. A férfi leszar mindent és mindenkit, a nő pedig rettenetesen szenved, panaszkodik.

Igaz, nem az a megoldás, hogy elhagyja. Az a megoldás, hogy megpróbálja megoldani a problémát. Nem egy nap alatt. Nem is egy hét, és nem is egy hónap alatt. Sokáig, sokszor. Na most jobb esetben a férfi kommunikatív, és ő is megtesz mindent, hogy megoldódjanak a gondok. Akkor azok meg is fognak oldódni, ha mindketten tesznek érte. Hangsúlyozom: MINDKETTEN TESZNEK.

Rosszabb esetben az egyik meg akarja oldani, a másik nem. Nem nyílik meg, nem hajlandó kommunikálni, nem törekszik a jobbra, a megmentésre. Itt nincs mit tenni. Lehet egy darabig tűrni, de a másik úgy is bele fog fáradni, és ott fogja hagyni a fenébe.

Sajnos az emberek többsége a második verzióba tartozik. Önző, nem akar áldozatokat hozni a kapcsolatáért, csak addig kell neki kapcsolat, amíg az a saját érdekeit képviseli, a saját igényeit kielégíti. Ha elvesztette a varázsát, akkor tovább akar állni. Minél hamarabb.

Ilyen emberrel nem tudsz mit kezdeni. Ha ő nem akarja megoldani, te kevés leszel hozzá.

Én benne voltam. Pontosan 22 hónapig szenvedtem, foggal- körömmel küzdöttem a kapcsolatunkért. Ezalatt ő semmit nem tett. Egy icipici áldozatot sem volt hajlandó hozni értem. Akkor miről is beszélünk? Belefáradtam, elhagytam. Mint kiderült utólag, jól tettem, ugyanis két alkalommal is megcsalt.

24/n

Hát igazából az esküvői szöveg pont arról szól, hogy tartsanak ki egymás mellett a felek jóban-rosszban, és szerintem még egy "sima" párkapcsolatnak is így kéne működnie, hiszen az esküvő az csak a kapcsolatnak a "hivatalosítása". :)

Szerintem egy egészséges párkapcsolatban a két fél egy hullámhosszon van, így mindent meg tudnak beszélni. Amit nem, azt is meg kell próbálni, és nem feladni egyből. Senki sem olyan mint mi, így még a legtökéletesebb kapcsolatban is lesznek kisebb-nagyobb nézeteltérések, de nem szeretünk ki valakiből pusztán azért, mert valamiben nem ért velünk egyet, hacsak nem annyira drasztikus dolog az a valami. Nyilván, ha valaki nem kapja meg azokat a dolgokat a másiktól, amik boldoggá tennék, akkor nincs értelme vele maradnia, de őszinteséggel, egyenességgel sok dolgot meg lehet oldani. Szexuális igények, lelkizés, veszekedés, ezeket mind meg lehet nyugodtan beszélni. Meghallgatni mit gondol az adott helyzetről a másik, belátni az adott probléma mögé stb. Aztán, ha nem sikerül közös nevezőre jutni olyan dologban, ami a boldogságunkat szolgálná (nem ilyenekről beszélek, hogy milyen csillárt vegyünk a hálószobába) akkor ott kell hagyni a másikat, de legalább esélyt kell adni a megbeszélésre, arra, hogy a másik észrevegye és kijavíthassa a hibáit.