Menjek vagy maradjak?

Válófélben vagyok, 2 hónapja ismerkedtem meg neten egy nálam néhány évvel fiatalabb fiúval. Komoly, zárkózott, sokat csalódott. Én az ellentéte vagyok, de mégis sok mindenben hasonlóan gondolkodunk, bár sok a surlódás, félreértés közöttünk.Az elején megbeszéltük, hogy nem lesz komoly kapcsolat, de én beleszerettem. Tudom, hogy ő is szeret, amikor együtt vagyunk órákig csak ölelkezünk, összebújunk. De ő nem is az a típus, aki ki tudja mutatni az érzéseit. De annyira más, hogy nem is tudom megítélni, hogy mit érez pontosan. Nem merek nyomulni, mert azt tudom, hogy nem szereti. Hetente max. 2-szer találkozunk, nem is egy helyen lakunk, ő egyedül, nekem van egy gyermekem. Neki most nagyon rosszul megy, nincs munkája, pedig nagyon keresi, de még enni is alig tud.Tudodm, hogy ilyen helyzetben az embernek nem a szerelem a legfontosabb, de én viszont nagyon szeretem. Bár tudom, hogy nehéz egy ilyen emberrel, nem is hiszem, hogy működne, mégis vonzódom, nem tudok szabadulni tőle. Legyek türelmes? Sajnos így is én adok többet magamból, de nekem ilyen a természetem is: nyitott, közvetlen vagyok. Ha egy kicsit érzelmesebb az együttlétünk, akkor úgy érzem fél, hogy túl közel kerül hozzám, de az is lehet, hogy csak kényelmesebb lazább kapcsolatban lenni.Ti mit gondoltok erről?