Hogyan oldhatnám meg ezt a helyzetet? Vlt valaki ilyen helyzetben?

3 hónapja vagyok együtt a barátommal. Mielőtt Ő nem volt, nagyon magányos voltam, mindig vágytam egy fiú szeretetére. Addig iskolában az időt mindig a legjobb barátnőimmel töltöttem, rengeteget nevetgéltünk, szórakoztunk, nekik, és az osztályomnak éltem(ez egy nagyon különleges osztály).Utána lett a barátom. NAgyon szeretem, egész nap rá gondolok. Egy iskolába járunk, suli után nem tudunk találkozni, és kb hétvégenként is ritkán.(eddig csak kétszer voltam náluk). Iskolában igénylem, hogy minden szünetbe vele legyek. Ha nincs velem megbolondulok, és szomorú leszek. Megfojtani pedig nem szeretném, mert szabadnak" is kell lennie, de Ő is ugyanúgy igényli, hogy ott legyek.

VISZONT: mivel minden szünetbe bele vagyok, a barátnőimet elhanyagolom...Ma is a legjobb barátnőm szomorú volt. Elmondta mi a baja, én próbáltam figyelni, de nehezen tudtam, mert az járt a fejemben, hogy mikor mehetek a barátomhoz(tudtam, hogy ott vár engem). Mindig ez van. Ha egy szünetet nem vagyok a barátommal, mikor lehetnék, akkor nem tudok semmi másra se figyelni.

Lassan már tanulni se tudok. Ha Ő nem ér rá akkor viszont kitudok kapcsolódni.

Ez így nem jó, de mégis szükségem van rá, úgy érzem, szerelmes vagyok. Most hogyan tudnám ezt megoldani?

Amit még kihagytam, hogy én többször vágyom arra, hogy kettesben legyünk, de sajna ez nem oldható meg, és iskolában is már szó szerint vágyódom utána.

Hiányzik a szabadságérzet, de nem nélküle, mert nem bírom ki ha nincs velem.