Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi okozhatja ezt a furcsa érzést?
3 éve vagyok a barátommal, 20 évesek vagyunk mindketten. Egy ideje (2-3hónapja), ahogy mindketten főiskolára kerültünk (egy helyre, nem találkozunk kevesebbet), úgy érzem hogy szívesen fogadnám más fiúk közeledését, testi vonzalmat érzek néha ideig-óráig mások iránt, sőt van egy ember, aki kifejezetten tetszik és sok időt töltünk együtt, mert szaktársam. Nagyon jóban vagyunk, igazi barátok, megöleljük egymást, és mindent megbeszélünk, közben érzem a szikrát az ő részéről is, de sosem merült föl hogy több legyen, se beszéd szinten, sem jeleket nem adunk egymásnak, serintem csak érezzük a szikrát és kész. Emberek vagyunk nem állatok, elnyomjuk ennyi. másrészt sokat gondolok arra a fiúra akibe 8 évig szerelems voltam és soha nem jártunk együtt, csak se veled-se nélküled kapcsolatban húztuk egymás idegeit meg néha csókolóztunk. Mostanában sokat beszélünk, szintén csak mint barátok, de néha felmerül bennem hogy mi lenne ha több lenne köztünk ezzel vagy azzal a fiúval. A barátomat sosem csaltam meg, ő az első komoly kapcsolatom és szexuális téren is első, és nem tudnék még csak csókolózni sem más fiúval, volt már rá lehetőségem, de nem az én műfajom, ezek csak goondolati szinten foglalkoztatnak.
Mégis, amikor nemrégiben összevesztünk a barátommal, és nem beszéltünk másfél napig, mert a levegőben lógott a szakítás lehetősége (egy nagyon béna hülyeségen vesztünk össze részegen), úgy éreztem hogy ha elvesztem, rá sem tudok nézni senkire, és nem érdekel senki, hirtelen undorodni kezdtem mindenkitől, és csak azt akartam hogy kibéküljünk. Az említett másik két fiúval is beszéglettem közben, de csak a tanácsukat kértem ki hogy mit kéne tennem hogy megoldódjon a helyzet. eszembe sem jutott volna lecserélni bármelyikükre is a barátomat. (Egyébként kibékültünk.)
Miért kavaroghatnak bennem ilyen fura dolgok? Talán így fiatalon, 20 évesen még élnem kellene inkább, és nem lekötnöm magam? Egyébként belegondoltam abba, hogy mi lenne, ha összejönnék mással, végigpörgettem az egész szitut. Az első egy hónap biztos vagány lenne, de idegem és türelmem nem lenne másik családba, baráti körbe beilleszkedni, problémákat megoldani, hibákat felfedezni-elfogadni-stb.stb... és valószínű nem is menne... eléggé nehéz természetem van, és a barátomnak is, és úgy érzem azt, hogy a kezdeti fellángolás és tűz után is megmaradjon a békés összetartás és a szerelem/szeretet/szenvedély, meg h számítsunk egymásra, azt csak vele tudom elérni, más fiúval nem tudnám, és ami a legfontosabb, hogy nem is akarom. Azokhoz csak ösztönök fűznek. Az egyik az újdonság varázsa, a másik pedig épp ellenkezőleg, a múlt emlékei miatt. Hogyan tudnám ezeket elnyomni magamban?
Bocsi, de ezt nem bírtam kihagyni. :)
Szóval, szerintem ez normális dolog, hisz emberek vagyunk. Amíg megmaradsz ezen a szinten, addig oké. De ha már flörtölsz vele/velük, esetleg úgy érzed, hogy el tudnád hagyni akárkiért is a párodat, akkor lépj, és hagyd ott. Ne csald meg, az roppantul szemét dolog.
szia
4
szerintem ezeket nem tudod elnyomni és ne is akard, ugy gondolom h ezek minden nőben megvannak mármint a gondoloatok és érzések... természetes h megkörnyékez a vágy és a vágyódás egy másik iránt, hogy undof eleged van váltani szeretnél, de ha jól megvagytok és szereted a barátodat,kkor nem hagynám el a hlyedben de ezt persze neked kell elöntened, ugy gondolom h ezekkel nem vagy egydül...
nem hagynám el sose :)
épp ezért nem is ezen gondolkodom, hanem inkább azon, mit tehetnék hogy még csk gondolati szinten se foglalkoztasson más személy, de úgy látszik ez természetes és nem vagyok vele egyedül, csak azonmúlik hogy kezelem, de én jól kezelem, mert nem csaltam meg a baártom sosem, és nem is b sznám tönkre a kapsolatom egy kalandért.
No erre nagyon hosszú és bonyolult sztorival fogok reagálni neked. Én is voltam hasonló helyzetben, ám az mi nem egy főiskolára kerültünk, még csak nem is egy városba, így teljesen megváltozott a közös életünk a párommal és mivel már amúgysem volt minden rendben ez csak nehezítette a dolgokat. Jött egy srác, akivel ugyanúgy elvoltunk mint te a fiú haverjaiddal. Neki is sok éves kapcsolata volt, nekem is, bókolgatott, éreztem hogy ott van a szikra és hogy baromi szoros szál lehetne közöttünk még is talán a lelkünk mélyén mindketten tudtuk, hogy úgy lesz a legjobb, ha nem hozzunk ezeket felszínre, nem mondjuk ki, inkább elnyomjuk. Hát így is lett. Eltelt fél év, aztán én egy másik srácért otthagytam az előző kapcsolatomat, amiben már reménye sem volt, hogy olyan legyen minden mint régen. Totális elhidegülés volt. Amint vége lett kiábrándultam abból is, aki adott egy löketet a szakításhoz és 9 hónapig nem volt párom, mert nem bírtam ránézni másra. Ugyanazt éreztem amit te, hogy nincs energiám mindent a nulláról felépíteni valaki mással.
Itt viszont olyan dolog történt, amire nem számítottam. Az a srác, aki haverom volt és szikrák voltak közöttünk rendesen, hirtelen kerüli kezdett, már nem bókolgatott, csak annyit találkozott velem, amennyit muszáj volt. Néhány emberke szerint megijedhetett az érzéseitől és attól, hogy talán én kimondom azt, amit régen ki kellett volna már és ő döntés helyzetbe kerül, hogy a barátnője, avagy én. Én viszont tiszteletben tartom a kapcsolatát és soha nem próbáltam volna meg belepiszkálni.
Idén ősszel úgy éreztem, hogy megtaláltam azt srácot, akivel újra kedvem lenne nulláról kezdeni és láss csodát a haver srác ismét teljes vállszélességgel állt mellettem, akárcsak régen. :)
Nekem ez így nagyon jól sült el. Azt kell hogy mondjam imádom a páromat, de jól esik a bókolgatás! :) Nincsen ezzel semmi gond... A gond ott kezdődik, hogy nyilvánvalóan elbizonytalanodtál az érzéseidet illetően. Ez rendben van, előfordul, viszont kezelni tudni kell. A te döntésed, hogy tudatosan arra tereled az érzéseidet, hogy a párodat szereted és mellette akarsz maradni, avagy tudatosan belelovalod magadat, hogy még élni akarsz és előbb utóbb elhidegülsz tőle, majd otthagyod...
Első egy tapló vagy! :S
Kérdező: Szerintem nincs semmi baj a kapcsolatotokban,hisz te írtad hogy nem tudnád megcsalni a párod és nem is tudnád mással elképzelni.Lehet felszállt a rózsaszín köd,de az nem jelenti azt hogy szakítanotok kellene,hisz szerintem szereted!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!