Lányok és nők! Ha elveszített titeket egy férfi és enyhén sírva könyörögne nektek, hogy fogadjátok vissza mert szeret, lenéznétek őt?

ha már nem érzek iránta semmit, akkor bárhogy is könyörögne/ sírna/ toporzékolna, akkor sem "fogadnám vissza". ugyanis első az ego és, ha nem érzem már vele jól magam, akkor nem fogok magamnak szenvedést okozni. sőt, ha én szenvednék már abban a kapcsolatban, akkor biztos vagyok benne hogy ő is (mivel tennék róla, hogy felfogja: már nem érdekel)

lehet, hogy kicsit durván hangzik, de kismillió ember él a Földön, valakivel talán boldogabb lesz