Anyum semmit sem enged, pedig már 2 éve együtt vagyunk. (? ) FONTOS!

Ne kérj engedélyt csak jelentsd be, hogy ez lesz és kész. Szedj fogamzásgátlót. Anyud nélkül is felírathatod. Gondolom, nem kísérget nőgyógyászhoz.. Egyébként nem értem anyudat. Ha már két éve együtt vagytok, nyilvánvaló, hogy már lefeküdtetek párszor. Ő is volt fiatal. Nem értem, minek álszenteskedni?!

Elöljáróban még csak annyit, hogy jobb ha helyre teszed anyukádat mert már most látszik, hogy tipikusan az az anya válik majd belőle, aki a párod és a te hátad mögött ügyködik majd azon, hogy szétmenjetek..

Anyukád valószínűleg sajnos maga sem kapott "megfelelő" szexuális nevelést, ezért nem volt képes rá, hogy idejében, fokozatosan megtanítsa Neked, hogy mit jelent a szerelem, a felelősségteljes párkapcsolat, a teljes önajándékozáson alapuló testi egyesülés. Saját tapasztalatai, csalódásai alapján már érzi, látja, hogy milyen veszélyek leselkednek Rád, és ezt a félelmét fejezte ki ösztönösen, "görcsösen" a harag és a szülői hatalom gyakorlásának eszközeivel. A lényeget azonban talán még mindig nem érti, vagy ha sejti is, megfogalmazni nem tudja, mert olyan erős a szabad szerelem, a rekreációs (szórakozásnak, játéknak, élvezkedésnek tekintett) szexelés elfogadása a társadalomban, hogy az sokakat elbizonytalanít.

Mi a szerelem célja?

A legfontosabb tehát az lenne, hogy saját tapasztalataid, legmélyebb vágyaid alapján felismerd, hogy a szerelem a másik teljes megismerésére irányul, és csak akkor teljesül be, ha mindkét fél képes egész személyiségének odaajándékozására, és a másik fél egész személyiségének elfogadására. Ehhez nem elég az érzelmi kötődés, a "részegítő szerelem", mert azok elhomályosítják az ember tudatát, akadályozzák a teljes megismerést. Ehhez az áldozatvállalásra kész szolgáló lelkület kell, az "igazi szeretet", mely nem a pillanatnyi kielégülést, az állandó vonzódást keresi, hanem képessé tesz a jóban-rosszban való kitartásra.

Mi a szexualitás célja?

Fentebb arról szóltam, mit jelent egy párkapcsolat (szerelem) beteljesedése lelki szinten. Ezek alapján kellene felismerni, hogy a testi egyesülés éppen a beteljesedett lelki egységnek a kifejeződése. Ez is bele van írva a természetbe. Alaptörvénye a működőképes emberi kultúrának. Az intim kapcsolat a teljes önátadás, két személy "teljes" (nemcsak érzelmi, érzéki, testi) találkozásának, az elköteleződést igénylő lelki egységnek a jele.

Ha minden fellángoló testi vágy, vagy minden szerelem elegendő indok lenne a testi egyesülésre, akkor semmi kivetnivalót nem találhatnánk a prostitúcióban, a partnerváltogatásban, sőt, mindenféle torzult vágynak, devianciának is utat nyithatnánk. Ez azonban a szexualitás lealacsonyítása, kiüresítése, és megbosszulja önmagát: kiégéshez, csalódásokhoz, a családok széteséséhez, nemi betegségekhez, önfegyelemhiányból fakadó agresszivitáshoz, az ártatlan élet védelme iránti közömbösséghez (pl. abortusz) vezet. Csak nézzünk körül: mind jelen van, mert alig értik a szexualitás mélységét, igazságát, célját.

Az tehát, hogy már 2 éve együtt vagytok és hogy szeretitek, kívánjátok egymást, nem azt jelenti, hogy kellően megalapoztátok egymás melletti teljes elköteleződéseteket, és átadhatjátok magatokat egymásnak a testi intimitás felelősségteljes megtapasztalásában. Ha tehát igazán szeret téged a párod, és te is igazán szereted őt, és nem csak az érzéki vágyakozás önző birtoklásvágyát akarjátok egymással kielégíteni, akkor kötelezzétek el magatokat a házasságig megőrzött tisztaság mellett. Tanuljátok meg egymást igazán, lelki mélységekben megismerni, s ha meggyőződtetek róla, hogy a másik méltó és képes rá, hogy egész életen át, jó- és balsorsban kitartson szeretetetekben, akkor elérkezett az idő, hogy a hiteles elköteleződés (házasságkötés) és a házasélet által, közös gyermekek vállalásával az életadás szolgálói legyetek.

10:28: Na húzz innen a büdös pitsába a maszlagoddal. Ne gyere a szex topicba téríteni...

A szexualitásnak nem törvényszerű lelki egyesülésnek lennie. Anélkül is remek örömforrás és ostobaság lenne ezt megvonni mindenféle nemlétező hülyeségre hivatkozva.

Erről a te történeted jutott eszembe:

*****

Ajánlom figyelmedbe a "Kinek akarunk megfelelni?" című fejezetet.

A szakdolgozat nem az enyém, csak a témában kerestem cikkeket és rábukkantam:). Jó olvasgatást:).