Miért olyan elítélendő ez? Véleményt és választ kérek, ha lehet, nem kioktatást!

Bocsi a kisregényért...

Általában meglehetősen pesszimistán állok a hosszútávú párkapcsolatokhoz, sajnos, nem találtam (még) meg az igazit. Az utóbbi időkben viszont inkább fel is adtam a keresést, s tán hibát hibára halmoztam. Az embert hajtják a vágyak, 17 éves fejjel talán a leginkább.

Van egy jó barátom, négy éve ismerjük egymást, igen jól kijövünk egymással. Ebből régebben szerettem volna, ha párkapcsolat lesz, de ebben ott volt az a bibi, hogy barátnője van, nem sokkal régebbről, minthogy mi megismerkedtünk. Nem ismerem a lányt, sosem találkoztam vele, mindazonáltal sokáig úgy voltam vele, tiszteletben tartom a kapcsolatukat. Aztán úgy egy éve elkezdtünk gyakrabban találkozgatni és ezen találkák valahogy mindig csókolózásba, és hasonló, nem túl komoly dolgokba torkolltak. Eleinte feszélyezett a tudat, hogy barátnője van, illetve nem is akartam tőle igazán semmit akkor éppen emiatt. Nyáron valamiért ez megváltozott és akkor még hibának éreztem, de lefeküdtem vele. Ez számomra első alkalom volt, később egy percig sem bántam. Mióta ez történt, nem találkozunk olyan gyakran, és ha találkozunk is, inkább barátilag. Azóta semmi sem történt és most már túlságosan is közömbös számomra.

Pár hónapja egy buliban szintén megismertem egy srácot, aki miatt kiköpött déja vu érzésem volt. Ugyanannyi idősek (mindketten 24 évesek), párkapcsolati helyzetre, hobbira meglehetősen hasonlók. Először megígértem magamnak, hogy nem esem ugyanabba a hibába, mint korábban, de sajnos nem vagyok jó ígérettartó. Csak egyszer került rá sor, de megbeszéltük, hogy találkozunk, amikor csak lehet. Ennek semmi különösebb érzelmi alapja nincs, kedvelem őt minden értelemben, beszélgetni is jó vele és szeretem, ha énekelni hallom. Korábbi hibámból kiindulva, nem hiszem el magamról, hogy ez szerelem lenne, inkább egyfajta rajongás, a tomboló vágyak kielégítése. Jóllehet, ebben a kapcsolatban elveszíteni látszom az önbecsülésem, mégis, valahogy megnyugtat. Nem vagyok olyan, aki bulizni jár és részegen fekszik le fűvel-fával, édes távol álljon tőlem.

Te elítéled azt, ha valaki 17 éves fejjel feladni látszik a szerelem keresését és üres, baráti alapnál nem többön nyugvó laza kapcsolatban keres nyugalmat?

Vagy mit gondolsz erről?

Ne haragudjatok, amiért ilyen hosszan írtam le, igyekeztem így is összesűríteni.

Ha kérhetlek, nem kioktatásra vagyok kíváncsi. Más nézőpontokból szeretném szemlélni a dolgokat.