Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Nem tudom, mit tegyek.! Segítség?!

Figyelt kérdés

A barátommal (18/F) több mint egy éve vagyunk együtt és imádjuk egymást.

Igen is, iszonyatosan szeretjük egymást, még akkor is ha vannak ilyesmi gondjaink:

Barátomnak én vagyok az első és ugye, mint minden férfi, ki szeretné próbálni mással is, DE (!) velem nem akar szakítani, mert szeret és nem akar megcsalni szintén emiatt, így velem marad, hogy a szavaival éljek; örökre.

Megmondtam neki, hogyha ennyire akarja, tessék, itt az alkalom, hogy vége legyen, menjen, nyugodtan élje ki magát, visszavárom, mert teljes szívemből szeretem és megértem. Mire ő mondta, könnyezve, hogy de nem akar nélkülem élni... Hogy másnap már könyörögne, hogy fogadjam vissza, mielőtt bárkivel is találkozna, mert nem bírná elviselni, hogy nem lehet velem.


A másik dolog, hogy elég sokat utazunk a másikhoz. Voltaképp ez egy rövidebbnek mondható távkapcsolat (2 vonatátszállás), de másfél óra az út. Kicsit mindkettőnket idegesít. De hát mit tegyünk, nem költözhetünk még össze ennyi idősen! Ráadásul még egyikőnk sem dolgozik, majd csak jövőre.


A harmadik, hogy a páromnak az édesanyja olyan, mint egy igazi házisárkány... Legutóbbi manővere az volt, hogy ELTILTOTT minket egymástól. Azt mondta, hogy hátráltatom a tanulásban és hogy miattam elrontja az életét, nem edz, satöbbi. Eddig sem volt ez, egy éve, akkor most a heti háromszori találkozásért miért? Tavaly heti hatszor láttuk egymást. Nem értem...


A negyedik pedig az lenne, hogy mindkettőnk hiányolja a másikból a marháskodást. Főleg interneten. Régen folyton volt közös témánk, minden apró-cseprő dolgon ellöködködtünk, az utóbbi néhány hónapban meg nem tudunk... Egyszerűen őrjítő, hogy nem tudjuk, miért.


Nem, nincs elrontva a kapcsolatunk, se nem fogunk szakítani, mert komolyan, leírhatatlanul szeretjük a másikat, csupán fiatalok vagyunk és olykor éretlenek. Egymás nélkül viszont NEM tudunk élni. Ezzel nem viccelek, tényleg így van.


Kérlek, segítsetek, nagyon rosszul érzem magam, hogy nem tudom, mit tegyek... Változzak meg még jobban? Legyek olyan, mint a régi önmagam? Vagy micsoda? A szakításról hallani sem szeretnék...! :)


Előre is hálás köszönet a válaszokért!


18/L


2012. jan. 9. 19:31
1 2
 11/14 anonim ***** válasza:

Szurkolok nektek, őszintén!


Bocsi, hogy ezt mondom, de annak alapján amit leírtál, nekem az jött le, hogy egy kicsit naiv vagy :) Remélem nem fogsz csalódni... Kövesd a szíved, de gondolkozz is ;)


Sok sikert Nektek!

2012. jan. 9. 22:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/14 A kérdező kommentje:

Naiv vagyok ám, nem is kicsit... :)

Köszönöm/köszönjük szépen, remélem, meglesz az a sok siker! :D

2012. jan. 10. 16:59
 13/14 anonim ***** válasza:
istenem reménytelen eset a barátod ha már egy kicsit is elgondolkozot azonh mással csinálja az már régen rossz csak ennyi... -.-""
2012. jan. 11. 18:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/14 A kérdező kommentje:

Azóta picit változott a véleménye, szerencsére, hétvégén megbeszéljük a dolgot. :)

Reménytelennek mondható, de hát mit lehet tenni: szeretem! :):)

Mindenképp köszönöm a válaszodat! :D

2012. jan. 11. 19:35
1 2

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!