Lehetünk még együtt boldogok? Sokat szenvedek a barátom mellett, és 1-2 hete elkezdtem visszavágyni újra a volt barátomhoz.

5 hónapja vagyok együtt a mostani barátommal, ő 22 éves lesz, én 17 múltam. Az elején minden tökéletes volt, de 2 hónapja elkezdett szívatni. Hol tök aranyos velem, hol meg fogja magát, csinál vmi olyat amiről tudja, hogy én kiakadok rajta, összeveszek vele és erre eltűnik, sokszor napokra. Kezd elegem lenni belőle, pedig nagyon szerettem, szinte minden nap miatta sírok, hogy miért csinálja ezt. Mikor szakítani akarok vele, akkor általában "előkerül" és bocsánatot kér. Aztán kezdődik előről...

Néhány hete azonban elkezdtem azon gondolkodni, hogy az előtte lévő kapcsolatom milyen is volt. Részemről nagy szerelem volt háromnegyed évig, de egy biztos: szenvedélyes volt. Borzasztóan szerettem azt a fiút, bár sokmindenben nem illettünk össze. A szexuális életünk is jobb volt olyan téren, hogy vele hatalmasat lehetett szeretkezni, tehát olyan igazi szerelemből, megőrültünk egymásért. Most ahányszor ez eszembejut, 1-1 emlékezetes éjszaka vele, bánom már, hogy vége lett. A mostani barátom nem ilyen szenvedélyes, jó vele is a szex, de hiányzik az ami a másikkal megvolt, a szenvedély. Ettől függetlenül a mostani barátomba vagyok szerelmes és nem tudom mi lesz, ha elveszítem. :( De annyira jól esik visszaemlékezni arra a sok csodálatos dologra, a szeretkezésekre, az utazásokra, még a veszekedések is megszépülnek utólag, ő legalább fel merte vállalni, nem tűnt el. :( De vele már sosem leszünk együtt, szinte lehetetlen.

Lehetek még a mostani barátommal boldog? Tehetnék vmit?