Miért csinálják ezt a szüleim? Már aludtam a barátomnál titokban, most (11hónapja járunk barátommal) megkérdeztem szüleimet ott aludhatok-e. Nemet mondtak.

elvárja a szüleitől a bizalmat miközben hazudik nekik? ez igaz. de eléggé úgy tűnik, hogy a szülei kényszerítik bele a hazugságba. azért a szülők is mutathatnának némi kompromisszumkészséget meg némi hajladóságot a megértésre. vannak olyanok is, akik egyáltalán nem akarják 'beavatni' a szüleiket a kapcsolatukba. de a kérdező, úgy tűnik nem ilyen és számít(ana) neki a szülei véleménye is a barátjáról/kapcsolatáról, csak valahogy a szülők teljesen elzárkóznak tőle és már eleve nem szavaznak neki(k) semennyi bizalmat. hát akkor ne csodálkozzanak ha át lesznek verve.

igen, sajnos ez van. ilyen szülők nem túl jó szülők. talán kicsit prűdek, talán kicsit 'struccpolitikát' is folytatnak és ha bármi történt is a lányuk meg a barátja között, ők inkább nem akarnak tudni róla. de nem lehet mit csinálni velük. ilyenek.

Hát nézd, nekem komoly konfliktusom volt a szüleimmel emiatt. Mert ők a látszatot akarták fenntartani. Annak a látszatát, hogy a 18 éves lányuk (aki egyébként addig szűz volt, és semmiféle bizalmatlanságra nem adott okot) még mindig olyan legyen, miközben bő féléve együtt vannak a fiúval, és láthatólag nagyon szeretik egymást (olyannyira, hogy azóta 10 év eltelt, és még mindig együtt vagyunk). Úgyhogy én bejelentettem, hogy márpedig ha kedvem tartja, akkor nála fogok aludni, óvszert pedig mindig használunk, nyugi. Volt nagy pofáraesés. :D Apám hisztizni kezdett, mire szóltam, hogy izé, sok értelme nincs, a dolog már megtörtént. Jött azzal, hogy "amíg az ő házában blabla", én pedig azt válaszoltam, hogy sokáig már nem kell megtűrnie, mert egyetemre megyek, az pedig 100 km-rel arrébb van. Azóta már sokkal jobb a helyzet, de kellett néhány hónap, amíg megemésztették.

Valahol megértem a hazugságodat, de mi lenne, ha az ilyen "majd későbbre" azt mondanád, hogy nem, most azonnal, mert erről most akarok beszélni, nem később? Szóval hogyha határozottabban lépnél fel. Nem másért, de amíg ők tartanak el, addig bizony ki vagy nekik szolgáltatva, még akkor is, ha nem szép dolog részükről ezzel jönni.

(22:18 voltam)

18 évesen ma már ilyet nem lehet csinálni.

Mondd meg a szüleidnek, mit szeretnél.

Ha megint előjönnek az "én házam, én kenyerem" szöveggel - akkor kérdezd meg, örülnének-e, ha:

1: folyamatosan hazudnál nekik,

2: az első adandó alkalommal lelépnél, és utána se nagyon néznél vissza.

Mondd meg, hogy te nem ezt szeretnéd.

Megkérdezheted azt is, hogy vajon mikortól gondolnak majd nagykorúnak téged?

És hogyan legyél felelős, érett - ha mindig kisgyerekként bánnak veled?

én is 18 vagyok, kb ugyanez a helyzet nálunk is...a barátom Pesten van, én délen...:D ő is ott lakik ahol én, a szüleim ismerik. 2 hónapig nem tud hazajönni, én fel akartam már menni hozzá, de anyum nem engedi...ha beszélek vele msn-en, már rinyálnak, hogy mindig netezek, pedig általában este szoktam max 2 órát beszélni vele. meg én állítólag semmit nem segítek, pedig ez nem igaz, mindent megcsinálok, anyám egész nap csak fetreng kb, nővéremmel csináljuk a házimunkákat, főzünk,mosunk,takarítunk meg amit kell, mégse vagyunk jók.

remélem felvesznek arra a helyre, ahova jelentkeztem elsőként, mert akkor megyek koliba, és felejtsék el, hogy a lányuk már nem "kislány"... sokmindenki mondta hogy nem tudják feldolgozni hogy én is felnőttem, mert én vagyok a legkisebb a családban. meg nem akarják hogy elkövessem azt a hülyeséget, amit nővérem, mert neki van egy gyereke...