Miért nem tudom már végre túltenni magam rajta?

Sokat vaciláltam hogy egyaltalán kitegyem-e ezt a kérdést, mivel semmit se veszíthetek és anonim is maradok hát kiirtam .Végülis nem várok megoldást tőletek, mert tudom h ezt magamban kell lerendeznem, megis jol esik kiadni magambol. Ez is egy tipikus tucatkérdés lesz, leragott csont, de egyszeruen nem birom elfelejteni a volt baratnömet, kb 4 honapja váltak el az útjaink.Nem voltunk nagyon sokat egyutt, csak pár hónapot, de en mar joval előtte szerettem őt. Néha már kikészit ez az állapot, már el kellet volna felednem öt.Ő már túltette magát rajtam, persze meg mindig szeret, mint barátot, mert nagyon fontosak voltunk egymásnak, de ö mar nem ugy szeret és ez az ami annyira fáj.Tartjuk a kapcsolatot, sokat beszelünk(mert legjobb baratok is voltunk, ugymond lelkitársak), mert szükségem van rá(megprobáltam vele teljesen megszakitani a kapcsolatot, gondolván hogy igy hamarabb elfelejtem, de pont az elllenkezoje tortent, depresszios lettem).Tudom már h soha nem leszünk együtt, ezért akarmikor ha beszélünk en ugy teszek mintha mar tul lennék az egészen, közben lelkileg teljesen össze vagyok törve. Útálom már h meg most is, ennyi idö utan is ö tölti ki a gondolataim nagy reszet, hianyzik :( köszi h meghallgattatok,