Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért vagyok ÉN érzéketlen . Akkor, ha este nejemre ráindulva nem hallgatom meg, hogy aznap a gyerekek mit gügyögtek, mit rosszalkodtak, mit csináltak a nadrágjukba, és hányszor?
Csak tippelni tudok, mert kevés az infó.Emiatt nem fog minden betalálni, de jó esetben legalább a fele- szűrd ki ami rád vonatkozik!
Talán azért lehet, hogy például gyerek előtti időkben ismerkedtetek meg, friss volt a kapcsolatés ismétlem: gyerek sem volt, akit ki lehet esténként beszélni :D
Ez lehet az egyik ok.
Másik, hogy előtte feltehetőleg dolgoztatok mindketten, így kibeszélte magát an ejed is a munkahelyen, neked csak a java jutott úgymond :D
Harmadszor pedig, ami már sorok között olvasható volt, hogy mivel te dolgozol, nejed otthon van és túl kevés más inger éri, emiatt igazából mindenki arról tud beszélni, amivel foglalkozik, ami vele történik. Sajnos vele nagyon más nem.
Negyedszer: ha nem tudta kibeszélni magát egy nő egész nap, mert tegyük fel te tévézel, vagy nem vagy otthon, vagy a gépen játszol--tehát nem tudta veled kibeszélni magát, az nem úgy fog estére kikerekedni, hogy te bedobsz egy százast és várod a kólát. :D
Egy nő ilyenkor rá akar hangolódni, mert nem feltétlen a sex körül járt az agya aznap, hanem pelenkát cserélni, ételt készíteni, gyerek felmászott a függönyre...stb. Ezek járnak a fejében és pont azzal, hogy ezekről beszél veled, ezzel akar rádhangolódni, csak kellene neki pár perc, hogy lemenjen róla az egész napi teher -ami viszont részedről lenne türelem-és nem csak "odavakkantani" néha, hanem valamennyire ráfigyelni.
Gondold azt, pár perc az egész és hidd el megéri.
Nők így működnek. :)
Lehet, hogy nem sokat fog érni a hozzászólásom, mivel nincs gyerekem és nem vagyok férjnél.
Viszont párkapcsolatban élek 4 éve. A szerelmem a lelki társam, a legjobb barátom is egyben, akinek mindent elmondhatok. Én olyan fajta vagyok, akinek szüksége is van rá, hogy elmesélje, milyen napja volt, mert kiskoromtól fogva azt szoktam meg itthon, hogy a szüleimmel leültünk együtt vacsorázni, és mindenki elmesélte a napját.
Így a barátomnak is szeretem elmesélni a napomat, meghallgatni a véleményét, és ugyanúgy hallani, neki hogy telt a napja.
A lelkemnek van szüksége erre a kis törődésre... Tudni, hogy valaki meghallgat.
Valószínűleg a feleséged is így van vele- egész nap a gyerekekkel foglalkozik, amíg Te dolgozol, ő pedig szeretné veled megosztani, milyen napja volt. Így egyrészt kibeszélni magából a jót-rosszat, másrészt érezheti, hogy fontos vagy neki, hogy érdekel, mi történik a családoddal.
Ez csak a lelki ráhangolódás. Persze, hogy érzéketlennek érzi, ha meg se hallgatod, mikor nem te élted át, hanem ő, neki kellett egész nap a gyerekek mellett lenni, elviselni, hogy bepisilnek stb... Egy nőnek szüksége van arra, hogy kibeszélje magából a gondjait.
Nálunk általában vacsora közben megy a "mesélés", de ha nem jut rá idő, és valami nyomja a lelkem, úgy nekem se jön meg a kedvem a szeretkezéshez. Viszont ha rá szán 10 percet a párom és meghallgat, utána garantáltan rávetem magam...
Szóval ha nem akarod, hogy a hálószobában kezdje el ezt mondani, akkor ágyba bújás előtt ülj le vele kicsit beszélgetni, sétáljatok vagy valami. Aztán ha meghallgattad, akkor mehet az akció :)
Sajnos azt nem tudom mondani, hogy ő a hibás, mert szeretne veled beszélgetni is kicsit. Ha szeretnéd, hogy együtt élvezzétek a szeretkezést, akkor előbb hozd őt is megfelelő hangulatba hozzá.
Vagy beszéld meg vele, hogy szívesen meghallgatod, de néha hagyja elcsábítani magát, hagyja hogy rávesd magad és csak utána hallgatod meg- de akkor tényleg hallgasd is meg.
21/L
Hát valóban nem írtam részleteket, mindent úgy sem lehet itt megosztani néhány mondatban.
Mókás a helyzet, mert mindketten azt gondoltátok nejem itthon van a csemetékkel. Évekig így is volt, de néhány hónapja a kisebb gyerek bölcsödébe jár, a nagyobbik óvodás két éve. Sajnos én 1,5 hónapja munkanélküli vagyok. Tehát pont fordított a helyzet. :-) Feleségem általában délelőtt dolgozik, olykor viszont délutánra is bejelentkezik hozzá néhány beteg. Mióta itthon vagyok szinte állandóan betegek a gyerekek. Ebből adódóan én vagyok velük egész nap. Ettől függetlenül, mikor úgymond normál helyzetben vagyunk, mikor mindketten dogozunk, felváltva, megosztva hozzuk-visszük a csemetéket. Kisfiamat óvoda után heti kétszer még edzésre is. Oda többnyire én hordom.
A fent említett dolgokkal tisztában vagyok. Tudom a nő másképp van bekötve. :-) Beszélgetéssel nincs probléma, mindketten így nőttünk fel, olyan családban, ahol átdiskuráljuk kinek milyen napja volt. Mindent tudunk a másik hétköznapjairól.
Az én problémám sem ritkaság, sőt, átlagos. Második házasságomat taposom, több rokonomat, barátomat látom hasonló cipőben járni, de mai napig nem értem, a nők miért "égnek ki" a házasság, ill. a gyerekek jövetele után.(?)
Elmondhatom, férfi vagyok a javából. Mindig törekedtem arra, hogy nagybetűs férfi legyek, és megadjak mindent páromnak az összes területen. / virág-gyertyafény-beszélgetés-meghittség, mellette megélhetés, kultúra, értelem, stb. / Akkor miért nem tartják a nők is magukat azon a szinten, amibe a férfi beleszeretett? Nekem négy gyerekem van két házasságból (két kicsi él velem, de tartom a kapcsolatot a nagyokkal is). És besegítek munka mellett az itthoni teendőkbe is. Nem iszom, nem dohányzom, nem lumpolok. Mégsem égtem ki. Adok magamra, érdekelnek a világ történései, haladok a korral, fejlesztem magam, amennyire kell, és továbbra is izgatnak a nők, az erotika, a szexualitás. Szeretem feleségemet, nélküle nem is tudnám elképzelni életemet. De nem értem, akkor, miért nem az a nő van mellettem, akit feleségül vettem? Mert ő már rég nem az.
A feltett kérdésemre visszatérve. Ha végre odajutunk, hogy kettesben legyünk, gyerekek nélkül, akkor miért nem ránk (rám) figyel? Jó szöveg, hogy a nőnek ráhangolódási idő kell a szexhez. Ismerkedés elején, sőt, az első években nem kell külön ok a nőnek sem a szexhez! Kezdeményezők, szexik, vonzók, csábítóak tudnak lenni. Kialakulnak szokások, közös kedvencek ágynál asztalnál egyaránt. Majd telik az idő, a nő megkapja amit szeretne a férfitól, házasság, gyerekek és.... Vége az idilli világnak. A pasi onnantól csináljon az intim szokásokkal, kedvencekkel, amit akar. Mert a nejével nem élheti át továbbra. Ez szerintem a nők legnagyobb szemfényvesztése a világon. Amíg facérok, amíg nem kapják meg amit akarnak, addig beleadnak mindent. A mór megtette dolgát, a mór távozhat. Szokták mondani. A férfi nő kapcsolatban egy dolgot nem néznek a nők jó szemmel, ha a végén távozik a férj. Miért csodálkoznak a nők, ha máshol keres a pasi vágyainak megfelelő párt? Ha újra és újra másnál keresi? Vannak a marhák, mint én, aki reménykedik, aki nem lép félre, aki nem költözik el, aki szeretné megérteni, mit kell tenni azért, hogy végre visszakaphassa a nők, akit szeret, akinek annakidején megkérte a kezét?
Sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerültél :( A leírtak alapján Te tényleg beleadsz apait- anyait.
Nem nagyon tudok ezek után mást javasolni, minthogy ülj le vele és alaposan beszéld át ezt a dolgot. Mondd el neki higgadtan, amiket ide is leírtál. Hogy szereted, vele akarsz lenni, mindenben mellette állsz, és megpróbálsz az maradni, aki mindig is voltál, de cserébe Te is szeretnéd őt visszakapni.
Nem tudom, jól vettem-e ki a szavaidból, de a "betegek bejelentkeznek" alapján arra tippelnék, hogy a feleséged orvos. Én is orvosnak készülök. El kell, hogy szomorítsalak, de már első évben elkezdték belénk súlykolni, hogy az orvosok 40-50 éves korukra kiégnek, teljesen összeomlanak. Az orvosok átlagosan 10 évvel élnek rövidebb ideig, mint az átlag ember. Azért, mert a munkájuk olyan mértékű stresszel jár. Külön kiemelték, hogy a nőknél még rosszabb a helyzet, mert ott iszonyatosan nehéz összeegyeztetni a hivatást a magánélettel- és sok esetben rengeteg lemondással jár... Persze ez nem mentség semmire, csak azért írtam le, hogy tudd, hogy aki orvosira megy, vagy orvost vesz el, az vállalja, hogy nem könnyű az élete, hiszen a legelejétől folyton elmondják, hogy mennyire nehéz. Én harmadéves vagyok, de már rengetegen megpróbáltak lebeszélni róla, orvosok, nővérek... Volt, aki kifejezetten azt mondta, hogy ha családot szeretnék, akkor még most hagyjam abba... :( Ha félreértettelek/ rosszul gondoltam, akkor ne haragudj a kis monológért.
Egyébként azt hiszem, azért gondoltuk, hogy a feleséged marad otthon a gyerekekkel, mert azt írtad, hogy róluk akar beszélni, hogy melyik mit csinált egész nap...
Talán szükségetek lenne a feleségeddel egy kis időre kettesben. Ha tehetitek, utazzatok el 1 hétvégére valahová, beszélgessetek sokat és romantikázzatok.
Nagyon drukkolok nektek, mert tiszteletre méltó, amit Te kibírsz, nem sok férfi van manapság, aki ezt így végigcsinálná! Szívből kívánom, hogy sikerüljön megbeszélni és minden a régi legyen! :)
21L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!