Szabadulni szeretnék a kapcsolatból, de nem megy, mert iszonyatosan fáj. Mit tegyek?

18 voltam mikor összeismerkedtem a barátommal. Ő akkor volt 27. Már több, mint 5 éve együtt vagyunk, nagyon sok boldog, örömteli közös élménnyel. Közös baráti társaságunk van. Sokat kirándulunk, bulizunk, nem unatkozunk. Én persze közben elkerültem főiskolára egy másik városba. 2 hetente járok haza. Az ott szerzett barátokat, élményeket is mindig megosztottam vele. Rengeteget nevetünk együtt. Ugye eddig tökéletes?

Kb egy éve lehettünk együtt amikor vett egy lakást a belvárosban. Én már akkor ellenkeztem, hogy ez még korai. Családot szeretne már nagyon. Ezzel nincs is gond, hiszen ez normális ennyi idősen. Mikor megismerkedtünk, tudta, hogy rám még várni kell. Mondta, hogy mihelyt elvégzem a főiskolát akkora már szeretné elkezdeni a családalapítás és addig persze vár rám. Én akkor 18 éves csitriként rámondtam, hogy persze, 24 évesen már biztos én is akarok. Hát idén diplomázom, és még nagyon nem érzem magam késznek erre. ő már egy feleséget szeretne, aki ott tesz vesz a lakásba, de én megőrülök a házimunkától. Magamat is nehezen szedem össze, nemhogy másokra is figyelni. A barátom erre azt mondja, hogy csak kerülöm a felelősséget és hogy már ennyi idősen ezt fel kellene vállalni, és hogy én ezt csak lustaságból nem teszem, mert kényelmesebb a diákélet.

Nagyon el vagyok keseredve. Többször el akartam már hagyni, de sose tudtam megtenni, pedig egyszer még egy másik fiú is érdeklődött irántam, aki még várt is rám, de én még úgy is képtelen voltam elszakadni tőle. Bármikor, ha kimondom, hogy vége, egyszerűen sírógörcsöt kapok.

Nem tudok dönteni. Ha szakítok félek attól, hogy egyszer ezt még nagyon megbánom, és hogy ő lesz örökre az én "hufnáger pistim". De én még nagyon félek attól, hogy nem vagyok alkalmas az anyaságra, családra.Ráadásul ő már rámépített, velem tervezett.Más lány örülne, ha ilyen simán menne a jövője, mégis úgy érzem, hogy megszakadok ezalatt a kötelesség alatt.

Vagy erőltessem meg magam? Tényleg csak lusta vagyok felvállalni a kötelezettségeket?