Miből lehet tudni hogy a partnereteket valóban szeretitek, és nem csak megszokásból vagytok vele?

akkor az már rég rossz ha ezen gondolkodsz...aki boldog és minden ok az nem gondolkodik ilyenen....ha mér elgondolkodsz rajta ott már gáz van...

amúgy arról hogy már kevés a közös program és egyre kevesebbszer érzed magad jól a másik társaságában...és már nem nagyon érdekel hogy együtt csináljatok valamit...

hát ha már anyuci ezt mondja akkor ott tényleg gáz van....

mióta vagytok együtt amúgy és mennyi idősek vagytok?

http://www.gyakorikerdesek.hu/szerelem-szex__parkapcsolatok_..

Ezt a kérdést még én tettem föl hajdanán. Ma már tudom, hogy akkor még nem a megszokás tartott mellette, mert szerettem őt, és újra erősödött a láng, újra visszatért a tűz... De a végén (2 évig jártunk) már tényleg csak a megszokás, a gyermeki ragaszkodás tartott a kapcsolatban. Az utolsó 2-3 hónap már nyögvenyelős volt. Ritkultak a telefonhívások, a találkozások, magától már nem közeledett felém, nem akart megcsókolni, és minden olyan robotszerűen ment. Én nem voltam boldog vele már akkor, de gyenge voltam szakítani. Szerettem, de már nem úgy, mint az elején. És benne sem éreztem a szeretetet. Aztán el is jött a szakítás, ő mondta ki. Én akkor nagyon szenvedtem, de aztán hamar túltettem magam rajta, és már nem bánkódom egyáltalán. Lezártam, egy korszak volt az életemből, aminek vége lett.

Ha te még érzed a tüzet, ha vágysz vele lenni, ha keresed a boldogságát, ha örülsz, hogy vele lehetsz, ha alig várod, hogy hozzád érjen, és ha még mindig ugyanolyan lelkesen hallgatod a hülyeségeit, vagy követed az idióta hobbijait, akkor biztosan szereted.

Ha pedig csak nem mersz szakítani, akkor lehet, hogy csak a megszokás tart mellette. De én elmondom, hogy ha sok idő óta gondolkodsz már ilyesmiken, és megfordult a fejedben többször is a szakítás gondolata, akkor ott már valami nincs rendben. (Én már májusban tudtam, hogy szakítanom kéne, az eszemmel tudtam. De ő csak augusztusban szakított velem... Én addig tűrtem. Megszokásból.)

Remélem, segítettem.

L/25

nekem is hosszú idő volt míg eldöntöttem hogy megszokás vagy szerelem.... mert nem is igazán tudtam hogy mit érzek... de rájöttem hogy nincs meg a szikra a tűz ami kettőnk között kell hogy égjen...csak azt tudtam hogy ő ottvan mindig azaz egy biztos pont volt...és féltem a változástól de most már külön vagyunk...igaz pár hónapot végig kellett szenvedünk de már boldog vagyok egyedül is

19/L

Hány éves vagy, kérdező?

Mert nem ugyanaz a válasz 17 éves, 25 éves vagy 45 éves korban. :)

De elárulok egy titkot.

Rengeteg ember összetéveszti a szerelmet az alábbiakkal:

- szexuális izgalom, szenvedély

- megszokás, kényelem

- birtoklási vágy, féltékenység

- mély, odaadó barátság

A valódi szerelemben ezekből mind van egy kicsi, de alapvetően akkor látod, mi a helyzet, ha

- fiatal korban nem érdekel senki és semmi, csak ő,a jelenlétében boldog vagy, a távollétében hiányzik és csak rá gondolsz

- kicsit idősebben büszke vagy rá, szívesen mutatod be a barátaidnak, jó vele a szex, jók a hétköznapok, ha veszekedek is néha, fontosabb az együtt töltött idő és a közösen szerzett élmények, mint a balhé

- idősebb korban már fontos a megszokás, az, hogy egyszerűen vele akarod leélni az életedet, látod a közös jövőt.