Hova tart a párkapcsolatom? Mi a fontosabb. és miért?

Sziasztok! Én 20éves vagyok, a barátom meg 27 Lassan 5 éve együtt vagyunk, előtte 3hónpig 'csak' barátok voltunk. Szinte azonnal összeköltöztünk, amint összejöttünk.. Míg csak barátok voltunk, mindkettőnknek más tetszett, de aztán elkezdtünk érdeklődni egymás iránt.. Neki az akkori munkahelyén(érettségi után a középiskolában maradt rendszergazdaként) volt színjátszó kőr a diákoknak, és ezekre ő is járt, mert ott volt az a csaj, aki tetszett neki. Erre pár hónapra rá jöttünk össze. Egy hónapja jártunk már amikor ennek a színjátszó kőrnek volt egy 'versenye' Egerben. Tehát ők így szépen elmentek együtt vidékre. Nekem ezzel nem is volt semmi problémám, soha nem voltam féltékeny típus, még csak gondolni sem mertem volna semmi rosszra. Aztán hazajöttek, és kicsit hűvösebb volt velem, olyan nem törődöm. Aztán, pár nap alatt ez úgy elmúlt. Eltelt 2hónap és elutaztunk Görögországba, és ott egyszer csak megszólal és elkezdi mesélni, h mik történtek ott. Együtt 'aludtak' egy egyszemélyes ágyon és hogy jól elvoltak, de mást nem mondott és nem is derült ki semmi konkrét. Egy kis idő múlva máshol jobb munkát kapott és kilépett a suliból, ezért nem járt már színjátszóra sem. 2évre rá kiderült, hogy még mindig írogat a csajnak..Utána még 2évre rá elment a csaj szalagavatójára, és még a véleményemet sem kérdezte. Rá egy félévre, vagyis mostanában írt a csaj a barátomnak egy mailt, h megint van színjátszó csak szombat délutánonként.Ő meg persze, megint csak nem kérdezte a véleményemet, de azért én szépen higgadtan elmondtam neki. Őt nem érdekelte és elment.Mindig azt állítja, hogy nem akar vele összejönni, meg hogy a csajnak pasija van, de ezt nem nagyon tudom elhinni. Megkérdeztem tőle melyik a fontosabb neki a színjátszó vagy én, azt mondta gondolkodás nélkül, h az előbbi. Csalódottságot éreztem.. Tényleg lehet ilyet mondani egy majdnem öt éves kapcsolat után. Azóta az email óta mintha kicserélték volna, furcsa, nem figyel rám,mintha nem is érdekelném. Voltunk bulizni együtt, jó nagy társasággal mentünk. Állandóan eltűnt, és amikor megtaláltam épp sörözik, vagy már táncolt. Ő még csak nem is keresett. A barátnőmet meg a pasija szinte el sem engedte maga mellől. Mondjuk ez meg a másik véglet. Ha épp együtt voltunk egyszer sem táncolt velem, csak mindig közösen voltunk. Én próbáltam 'kezdeményezni', de semmi. Aztán hazajöttünk és mondtam neki:Most se sikerült együtt táncolnunk. Jó hogy többet táncoltam a haverjaiddal, mint veled. Erre ő azt mondja: Akkor legközelebb nem megyünk együtt bulizni.

Egyébként meg soha nem mondja magától, hogy szeret, néha amikor szeretethiányban szenvedek, megkérdezem, hogy szeret-e... Azt mondja, hogy igen, de nem tűnik őszintének. Amúgy elég ideges természetű pasi. Nehéz vele ilyenekről beszélni..

Nem tudom, hogy mi van igazából...