Hogy birtátok ki a szakitást? Mikor kezdtétek már elfelejteni?

Első, ha nem voltál szerelmes belé, akkor nem értem, miért viselt meg...

Nekem 2 hónapja volt egy nagy szakításom, életem szerelme volt az illető, ő nemcsak egy illúzió volt nekem mint a korábbi szerelmek. Ezt onnan tudom, hogy amikor már kezdett lejjebb csengeni a nagy lángolás, utána is képes voltam őt mélyen és őszintén szeretni a hibáival együtt és vele akartam leélni az életemet. És ez érzés egyre csak mélyült az 5 év alatt. Ő viszont szép lassan elhidegült és ezt nagyon nehéz elfogadni. Rájöttem, hogy a korábbi szerelmeimnél csak siránkozás volt meg hiszti a részemről a "bánat", mikor vége lett, de ez most teljesen más. Már jobban vagyok, az első pár hét pokoli volt, úgy éreztem, semmi értelme most már semminek, itt vége van mindennek, mintha egy légüres térben lebegtem volna. De mostanában már kezdek megnyugodni és lassan elfogadni a történteket. Remélem, sikerül teljesen kiheverni, mert még most is szeretem.