SEGÍTSÉG! A nővérem 9,5 év után azt mondja kiszeretett a barátjából. Mit mondhatnék neki, hogy rájöjjön hülyeséget csinál? Gyorsan írjatok! Most csomagol!

A családodban nem volt olyan ember,aki tudta volna,hogy tisztelni kell a nővéred magánéletét?

Elhiszem, hogy a barátja rendes fiú, de ez csak eggyel több ok, hogy a nővéred ne használja ki.

Az volt a segítség, hogy jöjj rá, hogy a nővérednek van saját élete és nem kell neked irányítani meg megmondani neki, hogy mit tesz jól és mit nem. Szerintem kicsit nagy az arcod.

Semmi közöd hozzá,hogy a nővéred mit tesz,főleg ilyen téren!

Nézd, ha fejen is állsz, akkor sem tudsz a nővéred helyett cselekedni. Elhiszem, hogy a jószándék hajt, de az itt kevés. Ha lenne is itt egy tucat ember, aki példálózna, miként bánta meg a szakítást, az a nővéred döntését megmásítaná? Kétlem! Ha rád és a családjára nem hallgat, idegenekre pláne nem fog. Ő tudja, hogyan érez, annyi biztos, ha nem szereti a párját, akkor tényleg nem érdemes vele maradnia. Tudod, sok kapcsolat van, ahol megszokásból vannak csak együtt, örülj neki, hogy a nővéred nem csapja be magát.

Na akkor itt vagyok én ha már olyasvalakit keresel aki megtapasztalta már ezt a dolgot. 18 évesen jöttem össze a volt barátommal és 10 évig voltunk együtt,már mennyasszony voltam. A 10 év alatt voltak hullámvölgyeink amiken túl tudtunk lépni, de az utolsó év már nem volt az igazi, elhidegültünk egymástól, mindkettőnk érzései megváltoztak, más lett az értékrendünk,más lehetőségeket sodort felénk az élet, és mindketten beláttuk, hogy ez így nem fog működni. (bár a vőlegényem akkor még próbálta menteni a menthetőt, de utólag belátta hogy mindkettőnknek jobb volt így) Mikor bejelentettem a családban és a baráti társaságban hogy mi a szitu, mindenki meg volt lepődve, de senkinek eszébe sem jutott lebeszélni a döntésemről, tiszteletben tartották, amit el is vártam, mert az én/mi magánéletem/magánéletünk rám/ránk tartozik. Mi ezt a döntést hoztuk, kész,pont. Neked SINCS JOGOD beleszólni az életébe, bár együtt éltetek, nap mint nap láttad, de a kapcsolatukba mélyen szerintem nem láttál bele. Annak hogy a nővéred ezt a döntést hozta oka van. Ha esetleg később bánná, tudni fogja hogy akkor is az ő döntése volt, ő választotta ezt az utat. Én utólag nem bánom, hogy így alakult (bár nem könnyű lezárni egy 10 éves kapcsolatot) de onnan számítva most 10 év múlva 38 évesen boldognak mondom magam a férjemmel és a két gyerekemmel, nem bánom hogy így döntöttem. 38/N

"Ki tudja, hová költözik?" - jaj, ne legyél naiv, hát az új barátjához!

ha mar eljutott addig a pontig hogy szakit akkor hidd el ez nem csak egy kis hullamvolgy. en 7 eves kapcsolatot fejeztem be es nehez volt meghozni a dontest de sosem bantam meg. soot igy utolag sajnalom hogy 7 evig vele voltam. hagyjatok a noveredet felnott no el tudja donteni mi legyen.