Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Sok kérdés van "Léteznek normális lányok, akik nem isznak, nem cigiznek, nem fekszenek össze mindenkivel, okosak, szépek, inteligensek, facérok? " Milyen fiúk írják ki ezeket?
válasza:15:12
Néha kimozdulni. Írott-kő, Bakony, Rám-szakadék, ne adj isten Tátra. A természetjárás öröméért, nem időlimitek hajszolásáért.
Érdekes hogy ezt össze tudom egyeztetni a filmimádatommal, és az időnkénti játszhatnékommal.
A füstös zajos, zsúfolt helyek viszont nem kapcsolnak ki.
34 ffi
Hm... ezt a választ már úgyse fogod olvasni, de azért a lelkem megnyugtatása végett ide kell írnom, hogy ezek nem lehetetlen dolgok. Mármint, önmagáért, a tájért meg az élményért jó kirándulni, kettőnkön kívül biztosan vannak még emberek, akik ezt szeretik.
Szóval fel a fejjel.
A füstös helyen való üldögélésnek is megvannak a maga szépségei, de csak módjával. Mindenből egy kicsi, módjával.
Szép napot.
válasza:1:0 ide, ugyanis elolvastam a választ. :) Érdekes néha feljön ez a téma máshol is, és mindig az annyi a rendes lány aki éppenséggel ugyanúgy gondolkodik mint én kijelentés lesz a vége. Én nem tudom hogy hol vannak, de akikkel én találkoztam azokkal mindig volt valami ami már túlment a toleranciaszintemen. Lassan pedig már el kell fogadnom hogy csak második körös lehetek, mert aki szóba jöhet azok 80%-a túl van egy vagy két váláson.
34 ffi
Igazából nem tudom, hogy gondolkodsz, csak azt, hogy kell legyenek, akik szeretnek kirándulni, filmet nézni és a többi. A rendes lány, mint fogalom elég tág, én rendesnek tartom magam, de kaptam itt már sok csúnyát, amiért az vagyok, aki, és úgy élek, ahogy.
De miért baj az, ha elvált? Az én szüleim is kétszer házasodtak, anyám másodszor egy elvált fazonhoz ment hozzá, de ettől semmivel se kevesebb, csak az én családfám kacifántosabb. Ismered a viccet, a te gyereked meg az én gyerekem elvitte fagyizni a mi gyerekünket.
Persze ez az én véleményem...
Meg az ember akar valami bíztatót mondani, és a "vannak még rendes lányok mindenfelé" a legegyszerűbb. Én is sok rendes lányt ismerek, akik mások szerint nem férnek bele a rendes kategóriába, ahogy én se férek bele ezért vagy azért.
No, nem akartam hegyi beszédet tartani. Csak hangosan gondolkodtam.
válasza:Az elvált sok esetben azért baj mert ahogy mondják a választásaink is minősítenek minket. Namármost amikor kiderül milyen partnertől váltak el, hogy is mondjam, az a legtöbbször nem épp hízelgő a nőre nézve olyan szempontból hogy hogyan is választott. Persze sokszor takaródznak a lila köddel és egyéb mítoszokkal, ám szerintem az az elején jó, de egy házasságot szerintem egy hosszabb együttélésre kellene alapozni, s nem a kapcsolat első évfordulóján az oltár elé vonulni. Sőt olyan is történt hogy csak az esküvő után költöztek össze. Sajnos manapság a "ha nem megy legfeljebb elválunk" hozzáállás nyert teret, amit messzemenően elítélek.
A másik sarkalatos pont hogy az elváltaknál esetleg nagyobb a hajlam akaratlanul is az új partnert büntetni a múlt sérelmeiért. 34 vagyok, imádom a filmeket a zenét és a természetet. Már nincs kedvem minden szombaton menetrendszerűen "elmenni" valahová és inni. Ez még sajnos a korombeli nőknél is népszerű itiner, nem is beszélve a válás után hirtelen szabadságtól megszédülőkről.
34 ffi
A rossz választások szerintem az akkori állapotukat minősítik, elvégre az ember nem egy statikus valami, hanem egy folyamatosan változó és fejlődő lény. Ezért kár lenne nem megismerni valakit, csak mert ilyen vagy olyan volt a férje.
Persze ilyesmiről nem tudok nyilatkozni, csak azt tudom, hogy én mindig sokat változtam egy-egy kapcsolat után, több lett a személyiségem, kevesebb lett a sallang, ennyivel is tapasztaltabb lettem, és láttam, hogy mi az a hiba, amit jó lenne nem el követni. És az áldott jó lila köddel lehet ám takarózni, az ott van, nem mítosz, tanusítom, létezik. Persze egy házasságot megkötni úgy, hogy még nem illant el, ezt még én is felelőtlenségnek gondolom. Az azért komoly dolog. Mármint, a házasság. És jó, hogy ott van a "legfeljebb elválunk", mert mint mondottam, sokat változik az ember. De így belemenni egy futó kapcsolatba szokás, hogy ha nem megy, legfeljebb majd szétmegyünk.
Nekem még sose jutott eszembe az aktuális barátomat büntetni azért, amit az előző csinált. Most elgondolkodtam, de nem, komolyan nem. Persze még nem voltam házas, nem tudom, az miben más.
Ha meg menetrendszerűen megy az ember inni... Más az, ha valamiért megy, és megint más az, ha azért, mert szokott.
Vagy hogy mondjam. Megünnepelünk egy vizsgát, egy performance-ot, kiállításmegnyitót, azt, hogy jól sikerült a vacsora, vagy valaki hozott a nagyapjától tíz liter házi bort. Persze én Bohémiában élek, ha kötelezően el kellene mennem inni a kocsmába, minden apropó vagy hangulat nélkül, nem mennék, vagy ha igen, tudom, hogy pocsékul érezném magam.
Most azon gondolkodom, hogy van olyan, aki nem szereti a zenét?
válasza:Nem a zenét hanem a zenehallgatást nem szeretik. Mosogatás közbeni háttérmuzsika az nem az. Pl leülsz és olvasol, nem mást csinálsz közben, hanem a könyvre mint műre koncentrálsz. Na ugyanezt zenével kevesen művelik. Nálam van egy pár sarkalatos pont amiben nem vagyok kompromisszumképes, pl dohányzás. Ha én nem szoktam rá, másnak sem volt muszály. A másik az agy. Nem kell női Einstein, de lásson tovább az Avon katalógusnál és a Barátok Köztnél. Gondolkozzon. Egyik sem könnyű eset manapság.
34 ffi
Aham már értem, mit értesz zenehallgatás alatt! Igazad van, ez így valóban nem túl gyakori. A "matematikai" zenét lehet így hallgatni. Vagy Bach-ot.
Most elképzeltem a zenehallgatást, mint közösségi cselekvést, persze a médiások vizsgája is ilyen volt. Persze ehhez ismerni kell a másikat.
Vicces dolog a dohányzás. Mármint egy apróság, alig észrevehető mindennapos rituálé, mégis teljesen megosztja a társadalmat. Tudod, szokták mondani, hogy kétféle ember van.
Egyébként nem azért szoktam rá, mert muszáj (trükkös szó, folyton ly-al akarom írni) volt, hanem mert jól esett. És nem azért nem szokom le, mert nem tudok, hanem mert nem akarok. Tudom, hogy mindenki ezzel takarózik, de gondolj utána: akik nem tudnak leszokni valójában nem akarják eléggé. Minden fejben dől el (szerintem).
Az, hogy legyen értelmes alapelvárás, azt hiszem. Elvégre ki akar egy libával/tuskóval járni? Az talán rosszabb, amikor valaki úgy képzeli magát okosnak, hogy igazából nincs meg a magához való esze.
Nekem sincs szerencsém a fiúkkal, pedig nem lenne olyan sok az annyi: fogadja el azt, ami vagyok, és ne akarjon változtatni rajta. Viszont szeresse azt, ami van, és én is szeressek benne valamit.
Na, mekkora közhelyet írtam? Zseniális vagyok (igen, cinikus hangsúllyal).
Azt hiszem, nekilátok összetolni a bútoraimat. Még ki akarom festeni a szobám.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!