Mit tegyek, hogy összetartsam őket? Nagyon nem szeretném, ha szakítanának.

A sztori hosszú lesz, de azért köszönöm szépen, ha végigolvassátok. =)

Szóval adott vagyok én, a legjobb barátnőm, és egy másik nagyon jó fiú haverom. A történet ott kezdődik, hogy kb. nyolc hónapja megismerték egymást, fél hónapra rá teljesen belezúgtak egymásba. Mind a kettőjüknek én voltam a kis lelki segédjük, fogalmazzunk úgy, hogy én hoztam őket össze. Hét hónapja együtt vannak.

Én végig úgy gondoltam, hogy ők egy ilyen álompár, egymásnak teremtette őket az Isten. Rettenetes módon összeillenek, közel laknak egymáshoz, nagyon jól kijönnek egymás szüleivel, és még sorolhatnám. Egyikőjük sem találhatna magának jobb párt szerintem.

A kapcsolatuk eleinte nagyon harmonikus volt, sugárzott belőlük a szeretet. Nagyon örültem, hogy boldogok voltak. Viszont mostanában… rengeteget veszekednek hülyeségek miatt. Mind-mind olyan dolgokon, amiken simán tudnának változtatni. És ez engem nagyon zavar.

A fiúnak mik a problémái a lánnyal?

a.) A legnagyobb: A barátnőm néha szinte képtelen döntéseket hozni, és választani valamiben. Sosem mondja el a véleményét, ha kérdezik. Aztán két hét múlva közli a sráccal, hogy pl. ő mégis rántottát evett volna a palacsinta helyett. És ez a fiút nagyon zavarja. Ahogy ő fogalmazott, neki tökmindegy általában, hogy mit dönt, és csak neki akar jót. Én azt tanácsoltam neki, hogy próbálja meg azt, hogy nem hozza különböző apró döntések elé a lányt, és előbb, vagy utóbb megtanul valami miatt szólni. Ez logikus.

b.) Személy szerint engem ez zavar a legjobban a barátnőm viselkedésében: Az alaptalan féltékenység. Ha valaki kap bármilyen apró dolgot, már elkezd hisztizni. Pedig neki is már megvan mindene. Ezt már nem csak a fiú, hanem én, meg sok más ember is próbálta vele megbeszélni, csak hát sajnos még sikertelenül.

c.) Az okvetlen rajongás: Ha meglát egy aranyos, meleg fílinges fiút, vagy egy általa sztárolt hírességet, rögtön ujjongani kezd. A fiút ezt nem a féltékenység miatt zavarja, hanem azért, meg idegesítő. Bár azt is hozzá tenném, hogyha ő mondja egy csajra azt, hogy szép, máris elkezd hisztizni a lány, hogy ő biztosan szebb nálam, és hogy már nem is szereti, és stb.

A lánynak mi a problémája a fiúval?

a.) Mindössze annyi, és talán ez is az összes hiba közül a legnagyobb:

Nagyon könnyen ideges lesz, ennek következtében meggondolatlan, néha nagyon bunkó dolgokat vág hozzá a barátnőjéhez, ami miatt a kislány elkezd sírni, és ez a srácot még jobban zavarja. Nem képes odamenni, és megvigasztalni őt, fontosabb neki a saját büszkesége. Egyébként mindenkinél ezt csinálja, ha van egy ilyen időszaka. De ha pl. jó kedve van, kenyérre lehet őt kenni. És ez régen szinte mindig így volt, mostanában jön elő neki nagyon sokszor. Véleményem szerint meg lehet tanulni kezelni ezt a viselkedését, nekem szerintem sikerült már, a barátnőmnek is valamennyire, de igazából titokban nagyon rosszul esnek neki az ilyen jelenetek.

A haverom tegnap este megkérdezte, hogy szakítsanak-e. Nem győztem felsorolni érveket, hogy ne, még véletlenül se szakítsanak. A lány nagyon szereti még mindig a fiút, és szerintem ez kölcsönös is, csak a lány „hibái” miatt túl sokszor húzza föl magát a srác. Ezeken a problémákon pedig simán lehetne változtatni.

Hjaj. És most jön az a rész, hogy én miért nem szeretném, hogy szakítsanak... Először is természetesen azért, mert mondtam, hogy ők ilyen álompár. Boldogak lennének egymással, örökre. Közös jövő, stb…

Másodszorra pedig attól félek, hogy több emberbe is belezúgna. Kacérkodna velük… Pontosabban hárommal, akik engem úgymond zavarnának.

1.) Az a fiú, akibe hosszú ideje nagyon szerelmes vagyok. Még kapcsolatban kijelentette, hogy azért egy kicsit megtetszett neki. Egyik emberrel sem jönne össze a fiú, de azért mégiscsak szúrná a szívemet. Egy másik barátnőm is beleszeretett már, tehát ezt tapasztalatból beszélek.

2.) Egy bűnronda nála három évvel fiatalabb fiú. A csajszinak még a kapcsolat elején megtetszett neki a viselkedése, és úgymond volt egy fellángolása iránta, ami szerencsére elmúlt. Attól félek, hogyha szakítana barátjával, újból előjönne. Pontos okot nem tudok arra, hogy miért zavarna, de az biztos, hogy ilyen antitalentum lenne a kapcsolatuk. Nagyon nem illenek össze. Csak a lánynak akarok ezzel jót egyébként.

3.) Na, és itt ér véget az egész. A legnagyobb problémám. Az legeslegjobb fiú barátom, aki egyben a legjobb gyerekkori haverja a kislány barátjának. Ennek következtében sokszor találkoztak mostanában. Néha-néha már enyhe túlzással úgy viselkedtek egymással, mintha a két srác megcserélte volna a szerepét. Ehhez mondjuk hozzá kell tenni azt, hogy részegek voltak mindannyian. Mindegy, szerintem ez a fiú lesz a barátnőm legelső kiszemeltje. Istenem, nagyon-nagyon nem akarom, hogy összejöjjenek. Bűn féltékeny lennék a barátnőmre. Nem azért, mert szeretem azt a fiút, hanem azért, mert túl sok mindent köszönhetek neki. A legnagyobb lelki segédem. Mindig ő vígasztal meg. Csomót növelte az önbizalmamat, már így is. Megromlana a barátságunk, ha járnának. Nagyon félek ettől. Nem tudom, hogy mond-e valamit, de számomra az a fiú olyan, mint a Nana című sorozatból Oosaki Nanának Yasu.

Mégis mit tegyek? Mit tegyek, hogy összetartsam őket? Hogy bírhatnám jobb belátásra ezt a két embert? Vagy nem tehetek semmit ellene? Beleőrülök.