Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha valakivel nem akarok párkapcsolatot, akkor már mint ember is értéktelen?
Az állítás nyilvánvalóan nem igaz. De akkor a gyakorlatban mégis miért működik?
Ha próbálok közeledni egy nőhöz, aki szimpatikus, és nem jövök be neki, ezt miért érezteti úgy velem, hogy már szinte szóba se áll, pedig kezdetben, aranyos, mosolygós volt hozzám... Miért nem lehet két értelmes felnőtt módjára megbeszélni a helyzetet? Elfogadnám én, amit mond, de lehetőséget sem ad, ami nekem nagyon szarul esik, és elveszi a bátorságomat, hogy kiésőbb máshoz is merjek közeledni... Sajnos már többször jártam így
Én egyszer voltam ilyen egyetlen egy pasival, pedig sokan közeledtek már felém. Ő más volt, már az elején egy szimpla mosolyom után rámakaszkodott, pedig másra is mosolygok, az oké, hogy tetszek neki, de nem kell rögtön rajongani értem, sőt később sem, nem szeretem, ha túlzottan imádnak, körülrajonganak, az a jó, ha valaki normálisan tud szeretni. Mással is üzengetett, világosan visszaüzentem, hogy nem jön be, folyton jött utánam még hetekig-hónapokig, mindig ott volt ahol én, pedig korábban nem, a harmadik, és egyben utolsó, elég nyilvánvaló visszautasításom után már leszáll rólam, és nem volt többé ott ahol én...míly meglepő módon.
A második lekoptatás is elég egyértelmű volt részemről, persze nem olyan nyilt, és dúrva visszautasítás volt, mint a harmadik, de ebből nem értett, muszáj volt "bunkónak" lennem.
Lehet te is imádod, feltűnően "követed" azokat, akik tetszenek neked, vagy a kiszemeltjeid, és szerintem ezt senki sem szereti, főleg ha nem tetszik viszont az illető.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!