Lányok, könnyen megbocsátotok (vagy megbocsátanátok) a barátotoknak egy pofont?

Attól függ miért.

Én személy szerint nem, mert sosem teszek olyan dolgot,amiért ezt jogosnak érezném. Ha olyat tennék, mondjuk gúnyolódnék a családján, leanyáznám, mikor az édesanyja nem él, akkor igen, megbocsátanék, mert nagyon is megérdemelném.

Ezzel pedig nem értek egyet, hogy egy nő nem tud olyat tenni, ami miatt megérdemli.

Még pszichológiából is tanítják, hogy a legeslegnyugodtabb embert is fel lehet annyira mérgelni, hogy megüssön egy nőt. Nem megveri, csak megüti.

Másrészről hallottam egy sztorit, ahol a fiú elmondta a barátnőjének, hogy meghalt a rokona, aki a fiúnak mellesleg nagyon sokat jelentett. A lány erre röhögve közölte, hogy ideje volt, nagyon utálta. Rohadtul nem tudtam sajnálni azért, hogy pofonvágta a barátja.

Szóval, ha én ilyet csinálnék (bár én képtelen lennék ilyenre), akkor én kérnék bocsánatot a páromtól, nem pedig elvárnám tőle.

"Ha szándékosan pofozott volna meg, nem."

Véletlenül mégis hogy lehet megpofozni valakit?

Úgyis azt írja mindenki, hogy nem bocsájtana meg stb. de a valóságban még ha szarrá verik is, vele marad és nem tesz ellene semmit.

Mindent meg kell bocsátani...magad miatt is, akkor tudsz lélekben egészséges maradni, akkor tudsz igazán szeretni.

Azt viszont a megbocsátástól függetlenül erőteljesen fontolóra venném, h együtt maradjak-e az illetővel.

Sajnos volt benne részem, az exemnél 3-szor megbocsátottam neki, ami okés is, de vele is maradtam, 3. után elzavartam. Neki is jót tett, h így tettem...pl. tanult belőle és másnál nem tett ilyet többé!

De egyébként azt, h adj-e esélyt még, ahozz nézni kell a részleteket is...pl. mi váltotta ki, h ilyesmit tett stb.