Működhet ez így örökké?

Van egy barátnőm már évek óta, nagyon szeretjük egymást, viszont néha olyan érzésem van, nem Ő az igazi. Szinte semmi olyat nem szeret, amit én is. Nem szereti azokat a zenéket amiket én kedvelek, se az olyan filmeket, nem szeret kirándulni pedig én imádok, nem szeret bulizni amit szintén imádok, nem támogat olyan dolgokban, amikben szükségem lenne rá, és még sorolhatnám, de a lényeg hogy semmi olyat nem szeret, amit én is. Ellenben velem, én szívesen meghallgatom az ő által kedvelt zenéket, megnézem vele az idióta és unalmas romantikus filmeket, igyekszem minden vágyát kielégíteni és azt a látszatot kelteni hogy valamennyire érdekelnek a dolgai. Én vidéki vagyok, ő városi, és néha előveszi azt a tipikus városi hisztis énjét, nem akarok itt egy nőt sem megbántani, de nyilván tudjuk miről van szó. Egyébként nagyon jó vele, jól érzem magam így, csak ezek az apróságok néha elbizonytalanítanak. Szerintetek ez így működhet? A "ha szeretitek egymást nincs semmi gond" közhelyeket kerüljük.