Felejtsem el vagy egy utolso probát megért, hogy visszaszerezzem?

jártam egy fiuval.az utolso napig a tenyerén hordozott.föleg az utolso napon.ölelgetett, csokolgatott, ugy mint még soha.azt hittem, h végre mindenkinél jobban szeret.

még az nap este, amikor elköszönt, beszéltünk interneten.és ott szakitott velem.jo hosszan irta le az okát.majd beleörültem.nem is mertem végig olvasni, olyan szörnyü érzés volt.

sokan azt gondolják, azért nem mondta meg élöben, mert szép vagyok neki, és sajnált volna nagyon, és visszafogadott volna.

aztán másnap bemásolt az egyik barátom egy beszélgetést.

azt tudni kell, hogy elötte köszöntem neki (megint csak neten), és ö nem irt vissza vagy 10percig.

a beszélgetésben az volt, hogy megkérdezte a barátom, miért nem akar visszairni nekem, erre ö:ha egyszer nem irok neki vissza, nem döl össze a világ.

(reggel köszöntem neki, nem irt vissza.elmentem otthonrol.este ujra ráköszöntem, nem irt vissza.elötte valo napon szakitott velem.)

ezután hablatyolt vlmi a barátom, és erre a (már) volt barátom azt válaszolta, bekapdoshatnám a farkát, nem értem h szakitottunk?

abszoltul leesett, h szakitottunk.de mégis, ez mit jelent?a véleményetekre vagyok kiváncsi.

és szerintetek elfelejtsem vagy probáljam meg visszaszerezni?

ha el kéne felejtsem hogyan?

a viccnek szánt válaszokat hanyagoljátok!

elöre is köszönöm: ).