Milyen a kapcsolatotok? Ha egyedül vagytok, akkor mi az oka (szerintetek)?

Most egyedül vagyok, mert egyedül szeretnék lenni. Örülök, hogy visszakaptam a szabadságomat, ez már nagyon hiányzott nekem.

Az előző kapcsolatomnak pár hete lett vége, de abban nem volt semmi veszélyes, elvétve veszekedtünk, csak szimplán kihűltek az olyan irányú érzelmek. 2 és fél évig tartott.

22/L

Én most egyedólálló vagyok:) Volt egy időszakom, amikor két éven keresztül szinte szünet nélkül volt barátom (nem egy hosszú kapcsolat volt, hanem több kis próbálkozás), és amikor az utolsóval szakítottam, azt mondtam, hogy oké, ebből egyelőre ennyi elég volt.

Van még egy oka: ha felvesznek arra az egyetemre, amit első helyre írtam, akkor messze kerülök attól a helytől, ahol most élek, és felesleges lenne belekezdenem bármibe is:)

32/f

28/l

Nemrég(2 hónapja)jöttem össze pici szívemmel.Mi azelött hogy eldöntöttük volna hogy akkor most mi aztán járunk ám,nagyon sok komoly beszélgetés előzte ezt meg.Kapcsolatunk alappillére a maximális bizalom,a hit és a tisztelet a másik iránt.Nincs olyan hogy nem osztom, meg a másikkal mi bánt vagy épp milyen öröm ért,akár milyen pici dolog is az.

problémákat nem félretesszük hanem azonnal igyexünk megoldani.Még a legkissebb füllentést is kerüljük.Nem vagyunk tökéletesek de igyexünk a legtöbb jót adni egymásnak.Mind2-en égtünk már meg és nehéz volt újra bizalmat adni 1 "idegen"embernek de az őszinteség gyorsan gyógyít.Soha nem torkolom le pedig néha mond butaságokat(picit naív)de türelemmel vagyok iránta.Szeretem.Nem 1 éjszakát sírtam végig az elhagyatottság,a leforrázottság,és a szívem darabokra tépésének érzésével.nem 1x átkoztam el azt a szót hogy szerelem.nem 1x ...

de feláltam itt vagyok és újra boldog pasiként mondhatom el,mondhatom ki az imádott nő szemébe...

Szeretlek...

Lassan 5 éve vagyok együtt a barátommal, és már a "közös jövőt" tervezgetjük. (elköltözés, házasság) Kb. a 2. évben volt egy nagy szakításunk, az 3 hétig tartott, és azelőtt mi is mindig veszekedtünk mindenen. Főleg én voltam a hibás, mindig minden kis apróságot a fejéhez vágtam, és elég rossz barátnő voltam. (hárpia szerű :) ) Aztán észbe kaptam, és megváltoztam. Ő is megváltozott, sokkal figyelmesebb lett ő is. Azóta minden rendben van. Lelkitársak vagyunk egymásnak. :) Előtte senkim sem volt, és már nem is akarok mást. Manapság nem igazán veszekszünk, max. vitázunk, azt is normális hangnemben. Mindent meg lehet beszélni vele, és a beszélgetések nagyon fontosak is.

én 20/L, ő 24/F