Miért van az hogy egyik pillanatban szeret, a másikban meg már nem?

Szia, 25 éves lány - nő vagyok. És nálam még sosem volt olyan, hogy rám jött a bolondóra, és nem szerettem a páromat. Legalább is sosem kellett neki bizonygatnia, hogy szeret, és szeressem már én is.

Hány évesek vagytok? Tudom, hogy a kor nem minden, de egy fiatal lány még éretlen lehet a komoly gondolkodásra. És persze ugyanez lehet fiúban is.

Ne vedd sértésnek, de fura, hogy 100x elmondod neki, hogy szereted, és isteníted és ő az egyetlen, de ez nem mehet végtelenségig. Nem a szavakban van a szeretet és a szerelem. "Annyiszor mondtam már neki hogy szeretem az előző 3 hétben mint más szerintem egész életében nem" Látszik, hogy mély érzésű fiú vagy. Egy iskolában tanítok, és itt a fiúk nemhogy 100x, egyszer sem nagyon mondják a barátnőjüknek, hogy szeretik.

A szüleivel milyen a viszonyod? És a barátnőkkel mi a helyzet? Nem duruzsolnal valamit a fülébe esetleg? Sajnos a környezet bekavarhat, főleg ha fiatal a lány.

Beszéld meg vele, hogy mi bántja, és hogy nem viselkedhet így, ha komolyan akar veled lenni. (És ne fogadd el azt a választ, hogy "semmi".) Állj a sarkadra, légy férfi, és minden rendben lesz. :)

Hát kedves kérdező, nehéz eset a kisasszony az már biztos.:)

Én pont olyan vagyok, mint a barátnőd...néha rám is rámjön az a bizonyos "bolondóra" mondjuk közel sem minden nap. Ilyenkor valóban az egyetlen válasz, amit adok a "semmi". Párom emiatt - nálam ezek kábé havi rendszerességgel jöttek ki - pár hónapja kijelentette, hogy nem bírja, szakítani akar és hogy felőröltem azzal, hogy nem mondok el neki semmit belülről. A legtöbbet hallott szavam pedig a semmi. Engem totál sokkolt, mert mindennél jobban szeretem..és rájöttem valóban az volt a baj, hogy egyáltalán nem mondtam el neki mit érzek-mit szeretnék-mire gondolok, hanem vártam, hogy kitalálja, de mivel srác és nem gondolatolvasásra szakosodott, sosem találta ki és ez csalódást okozott, amit rajta vezettem le így. Ő meg persze nem értette, mit hárpiáskodom.

Ha javasolhatok valamit, talán beszélj a barátnőddel erről, elmondhatod neki őszintén azt is, hogy Neked ez rémesesn sok energiádat felőrli és biztosítsd hogy bármit elmondhat. Kérd meg, hogy rögtön mondja, ami az eszébe jut. Ne csinálj magadból papucsot, ne add alá a lovat a hisztinél, mert akkor még több lesz, legyél egy kicsit határozott és éreztesd vele, hogy tök feleslegesen csinálja mert nem szereted kevésbé mint tegnap és mint holnap fogod...Szorítok Nektek!

az emberek egymás agyára mennek ám néha a sok szeretettel...

mikor sokáig nem mondod neki és magától megkérdezi hogy szeretede akkor mondhatod büszkén hogy igen vagy fordítva, de ha igazából szeretitek egymást nem arról kéne beszélgetni hogy menynire szeretitek egymást mert először örömet okoz aztán természetes, idegesítő......

változatosság kell...