Volt egy fiú,akivel nagyon szerettük egymást, de egy hete szakítottunk(ő szakított),mert sokat vitatkoztunk és volt egy dolog,amiben nem tudott megváltozni. Mit tennétek a helyemben?

Volt egy fiú,akivel 27 hónapig jártam és nagyon szerettük és szeretjük is egymást,de egy hete szakítottunk(ő szakított),mert nagyon sokat vitatkoztunk és volt egy dolog,amiben nem tudott megváltozni,pedig az nagyon fontos lett volna számomra és ebből is adódott sok vita!

Nagyon csúnyán ért véget az a szép kapcsolat és nagyon szenvedtem/szenvedek és nagyon fájt/fáj,azok a dolgok amiket a fejemhez vágott és ahogy véget ért ez az egész!

Azóta már szebben beszélünk egymással és megbeszéltük a dolgokat,mert osztálytársak vagyunk,így minden nap találkozunk,ha akarunk,ha nem!

Azt mondta ma,hogy nagyon sokat gondolkodott és,hogy kellet neki ez a pofon,hogy észhez térjen és észrevegye,hogy igazából mennyit is ér számára ez a kapcsolat és én!Azt mondta,hogy most tényleg meg tud változni és tényleg az lesz amit én akarok és rendben lesz minden a kapcsolatunkkal!Ezzel csak az a baj,hogy mondott már ilyeneket nekem,mert már többször voltak kisebb-nagyobb viták és akkor soha nem tudta teljesíteni,de most másképp mondta,mintha komolyan is gondolná.Ezek a viták abból álltak hogy max 2-3 napig külön voltunk.

Na és most nem tudom,hogy higyjek-e neki,mert félek az újabb fájdalomtól és csalódásoktól!

Ti mit tennétek a helyemben?

Kérlek segítsetek!

Előre is köszönöm a válaszokat!

Üdv!