Mit csináljak ha pokolian rosszul érzem magam amikor mások a barátnőjükről beszélnek vagy, hogy mennyire szeretnek egy lányt?

Fasza, el kezdtem írni és vagy fél oldal után elszállt...

Lényeg: Én 20Lány vagyok, nekem sem volt soha komoly kapcsolatom még. De én hülyeségnek tartom ezt a házassági dolgodat, hogy 30 előtt KELLENE házasodni. és le sem írom az álláspontom a dologról, mert csak lelomboználak vele...

Én nem tervezek házasságot, egyáltalán nem érdekel, ha lesz, akkor jó, ha nem, akkor is. 8 30 előtt nem is tervezem)

Én csak annyit szeretnék, hogy szeressenek, akár pár hónapig tart, akár több évig, de az legyen igaz. Több nem kell.

És pont ma kenődtem el, hogy tudnak a pasik viselkedni hogy teljesen kiábrándító. Már majdnem elkezdtem hinni, aztán hopp..

És kezdek azon gondolkodni, hogy feladjam az elveimet, mert ebben a mocskos világban az emberek pótolhatóak, eldobhatóak, mindig kell más, mert önzők az emberek.

És a lányokat szidják, miközben abba nem gondolnak bele, hogy pont az ilyen viselkedés miatt válik pár normális lány is olyanná, amilyet szid. Mert ezért van.

:D Nem 8 30 előtt, hanem 30 év előtt nem is tervezem.

ma 23:17

ma 23:17

Teljesen egyetértek veled, teljesen felesleges kimondani, hogy mikor akarok házasodni, vagy hogy akarok-e egyáltalán. Majd jön az, ha úgy érzem. Ha 32 évesen, akkor akkor. Gyakorlatilag nem sokat idegeskedek rajta, majd úgyis érzem, hogy itt van-e az idő erre.

De inkább később, mint belefutni olyanba, amit később lehet megbánok.

Kedves Kérdező!

Már írtam ide korábban, bő egy hónappal ezelőtt, de most megint klaviatúrát ragadok.

Idén tavasszal sajnos túl kellett esnem egy szerelmi csalódáson, ami nagyon kikészített. 22 évesen még egyetlen barátnőm sem volt, és ez nagyon fájt, értéktelen, vesztes embernek éreztem magam.

De aztán rájöttem, h az önsajnálattal nem megyek semmire sem. Hiszen eleve: hogyan várjam el azt egy lánytól, h szeressen, amikor saját magammal sem vagyok kibékülve?

Így döntöttem: változtatok az életformámon. Diétázok és minden nap sportolok! Elseje óta csinálom, azóta lement már 6 kg, de még rengeteget le kell adnom (olyan 55 kg-nyit akarok fogyni, mert tényleg elég kövér vagyok). Nem lesz könnyű, és nem lesz gyors folyamat, de úgy vagyok vele, h minden egyes nap, ami diétával telik (szerencsére nem esik nehezemre betartani), és sportolok is mellé, közelebb visz a végső célomhoz, h egy esztétikusabb, és szerethetőbb ember legyek.

És most magányos vagyok, ami nem jó, de jelen esetben szükséges. Ha mondjuk egy, vagy másfél év alatt le tudom adni az 55 kilót, akkor nekiállok csajozni, 23 évesen, bár kicsit későn, de inkább ilyenkor, mintsem soha. És tudom, hogyha így állok hozzá, akkor a magány percei meg vannak számlálva, és ennek köszönhetően még az egyedüllét is jobban elviselhető!

Szóval ha úgy érzed, h nem látod a kiutat, vágj bele egy nagy változásba, mert sosem késő elkezdeni!