Mit gondoltok erről? Minél több véleményt kérek!

én is voltam ilyen helyzetben, nem tudtam, és ma sem tudom megmondani, miért, de nem tudtam elképzelni, hogy vele élem le az életem. a legjobb ezt egyenesen megmondani, én is ezt tettem, és milyen jól tettem! ha nem így teszek, akkor nem találtuk volna meg mindketten azt, akivel össze tudjuk kötni az életünket :) sem ő nem lenne most boldog férj, sem én boldog feleség.

Neked is ezt tudom jó szívvel javasolni, most rosszul foog esni neki, de az egyenes viselkedésedet értékelni fogja (mint ahogy én exem is, most is mondja, hogy "hát, igen, Te voltál az okosabb")

29/N

Amit etus írt azzal értek egyet én is. Nekem is első igazi kapcsolatom volt ő el tudta képzelni az életét velem én viszont vele valamiért soha nem. Mindig úgy éreztem valami hiányzik, úgy éltem mellette, hogyha lesz jobb akkor őt majd elhagyom (hihetetlenül szemét és tisztességtelen dolog volt tudom, de rá kellett jönnöm, hogy ezt nem érdemli és mi van ha túl későn lépek). Nem működött rosszul nem voltak gondok én éveket rágódtam ezen mire döntésre jutottam 5 évig voltunk együtt. Szakítottam vele. Nem bánom. Így talán megtaláljuk mindketten azt akit tényleg keresünk. Bár úgy érzem én megtaláltam :) Nem vagyok büszke magamra, de örülök, hogy mertem lépni. Neked is ezt tanácsolom.

21/L

nem tudom,én hiszek az ilyen belső megérzésekbe,még ha sokszor ellentmondások is.De legtöbbször mégis meg tudja magyarázni az ember magának,ha nagyon akarja ezeknek a dolgoknak a mikéntjeit.A saját példámból tudom,voltak dolgok,amiket nem akartam elfogadni,hogy nem úgy működnek,ahogy,de tudtam,hogy ez így nem lesz jó,de elnyomtam magamban,ezek jöttek vissza hasonló érzésként.Gondold át a kapcsolatodat,hogy számodra mi nem jó benne,mi az,ami mégsem tetszik,csak eddig nem akartad észrevenni.

22L