Miert nem tud senki megnyugtatni? Miert foglalkozok meg mindig ezzel?

Több mint 1 éve vagyunk egyutt a fiummal. minden nagyon szép volt, ő egy rendes fiu, mindig hazakiser, kedveskedik, figyelmes, mindig mindenben nézi h nekem is jo legyen. a nyaron egyutt nyaraltunk. sokat dolgozik, draga az alberlet, igy nem nagyon jut pénz minden hetvegen bulikra meg stb. mégis elintéznte, h elmehessunk tengerre. ő az anyukajaval ment, én meg a szüleimmel. mi előbb indultunk, mert ő akkor még nem kapott szabadsagot, aztan 10 nap mulva ők is megérkeztek. ugy volt h egy estét az anyukajaval van, mert ezt az anyukaja is elvarta tőle, mert csak ez az egy fia van akire szamithat. tehat minden masodik este talalkoztunk. külön varosban voltunk par napig, amig a szüleim nem mentek haza. aztan en atmentem abba a varoskaba ahol ők voltak, és a maradék par napot egyutt töltöttük. csak igy lehetett megoldani. igen am, de.. egyik este, amikor talalkoztunk, elmesélte, h van egy lany a tengerparton az apukajaval, akiket megkértek h vigyazzanak a cuccaikra amig ők fürdenek. közben persze beszélgettek, meg minden. én annyira szerettem, szeretem ezt a fiut, és amikor ezt elmondta, teljesen összetörtem. azt hittem h ott menten elájulok. emlékszem, le kellett ülnöm, amikor elmondta. azt mondta, azert mondta el h ha együtt megyünk majd a partra és véletlenül összefutunk veluk, ami ugye nem nehez, mert nem volt tul nagy varos, és ő köszön neki, ne legyen baj. a fium valtig allitja h nem volt semmi. akkor még eleget szexeltünk (ma már néha megjegyzi, h joval kevesebbet vagyunk egyutt, mint anno.. de persze nem erőlteti ha nekem nincs kedvem), nem is értem h lehetett-e hianya.. a fium azt mondta h mivel szeret (egyebkent 1 évig könyörgött csak h kimenjek egy kavera, aztan jöttünk össze, szoval szerinte se volt engem künnyű megszerezni), nem csalna meg soha. de ha megtette volna valaha is, akkor is lenne benne annyi becsület h elmondja, és h nem tudna ugy a szemembe nézni. én azota depresszios vok. pedig apukam is azt mondta h ő ebben nem lat semmi rosszat, és h ha vki, akkor ő tutira megmondaná, mert nem akarja h az egyetlen lanya szenvedjen. körülöttem senki nem lat ebben semmit. raadasul nem is voltak a parton egesz nap "együtt", és a csaj idősebb is volt a pasimtol 4 évvel (a fium akkor 19 volt). nem hiszem h egy öcsikére lett volna szüksége. meg nem is volt vmi extra lany, csak vekony meg barna, de tökre atlagos. ezt onnan tudom h amikor együtt mentunk le a partra, bemutatott a lanynak h en vok a baratnője. na most, ha megcsalom a paromat, biztos h nem mutatom be neki azt akivel az egesz megtörtént, nem? meg lattam h egyszer nézett a csaj felé, és megkérdeztem h most mit nézi, és mondta h csak köszönni akar. hat nem tudom.. miert volt olyan fontos a köszönés? de a csaj egy egesz masik varosban lakik, meg nem is csereltek szamot, mert megneztem a parom telefonjat. hacsak nem alneven irta be. jaj, total kész vok.. mar pszichológusnal is voltam ezzel, szerinte sincs semmi baj, és még a pszichológusnő is látatlanban azt mondta h szerinte szeret a pasim.én nem tudok ettől az egésztől szabadulni. nem tudok hinni a pasimnak, mert tudom h milyenek.. jön egy csaj, főleg fürdőruhaban.. aztan.. pff. én se vok csunya, se kövér, néha szinte koplalok csak h ne hizzak és a pasim ne hagyjon el. pedig ő mar szazszor elmondta h fontosabb neki h egészséges legyek. nem tudom kinek higgyek, mit gondoljak.. el vok total keseredve. 19 éves leszek, a valaszokat előre is köszi