Meg lehet szokni, hogy valakinek cigizik a párja?

Nekem nem sikerült.

4 évig kísérleteztem. Sajnos eléggé érzékeny vagyok a füstre, nagyon gyorsan kaparni kezd a torkom, könnyezni a szemem, aztán ha továbbra is füstös helyen vagyok, akkor hányingerem lesz, majd hányás, szédülés. Így pl. elég nehéz elmenni szórakozni együtt.

Másfelől: ha nem is mellettem/ a közelemben gyújt rá, a ruhája, haja, bőre, szája, minden iszonyúan büdös, a csók íze keserű...

Harmadrészt meg: négy évi kínlódás után felmerült bennem, hogy tulajdonképpen miért is nekem kéne megszoknom? Alapvetően az a normális állapot, hogy NEM dohányzik az ember, akkor miért nekem kell rosszul érezni magam a dolog miatt...? Soha többet nem fogok dohányossal járni. Lehet mondani, hogy kirekesztő vagyok, vagy intoleráns, de ez egyszerűen nem megy.

Meg lehet szokni, de ehhez mindkét fél részéről kell egy kis kompromisszum. Nálunk például így: nem dohányzik mellettem, ha zárt a helyiség, ha kint vagyunk és nem rám fújja a füstöt és el tud szállni rendesen a füst akkor nincs gond. És rágózik, ezt nem én mondtam neki, magától tette, hogy ne legyen kellemetlen a lehelete.

Én cserébe nem szekálom őt. Persze nem szív sokat, nem lánc dohányos és van olyan nap, mikor rá sem gyújt.

Testvérem cigizik, barátja nem! Ők megszokták!

Az én párom is cigizik és korábban nem cigiztem, de már rászoktam énis!

De a testvéremék jó példák rá, hogy meg lehet szokni!:)

Testvérem cigizik, barátja nem! Ők megszokták!

Az én párom is cigizik és korábban nem cigiztem, de már rászoktam énis!

De a testvéremék jó példák rá, hogy meg lehet szokni!:)

A válasz írója 54%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: 04-22 18:39

WOW, ez igen, egy dohányosból kettőt, igazán remek...