Ez még belefér, vagy már túlmegy a határon?

szóval, van egy osztálytársam. 9.esek vagyunk. most imserkedtünk meg. egyből jóba lettünk. mindenből ugyanazokat szeretjük, még az agyunk is egyre jár. tényleg nagyon passzol a dolog. így hát barátok lettünk. én mostmár többet érzek mint barátság...de ő ezt nem tudja. fogalmam nincs mit érezhet...kedves, meg minden bár a barátságból kifolyólag szokott szívatni. amíg a suliban vagyunk addig minden percünket együtt töltjük, ráadásul egymás mellé is ültettek minket mivel megkértük az ofőt. iskolán kívül sokszor felmegyek hozzá. én nem tudom h az ilyen fiú-lány barátságokban meddig mehet el a fiú és meddig a lány. sokszor érünk egymáshoz, ő bökdös meg ilyenek. meg piszkál mint egy kisgyerek. szoktunk néha ölelkezni, puszi is van néha (de nem találkozáskor...). ő meg olyat csinált múlkor mikor fennt voltam nála h felelsz vagy merszezni akart. belementem. olyanokat kérdezett h szűz vok e még meg ilyen témájú dolgok...aztán meg h le merem e venni a pólóm...ok ez még játékból meg is volt. de utána meg h lemerem e venni a melltartóm is...na mondom azt már nem. mindennel megpróbált rávenni. mondta h bármit megtesz, meg minden. meg h az egyik csajával is így jött össze. aztán végülis nem tettem meg. ráadásul a sors fintora h utána még a liftbe is beszorultunk...ekkor is mondta h most már igazán levehetném...de nem. de am meg olyan kedves tud lenni, meg aranyos...meg olyan ember aki mellett nem kell megjátszanom magam. szerintetek ez még normális?