Biztos kapcsolat, vagy őrült szerelem? Melyiket választanád?

3 éve együtt vagyok a párommal, akivel már eljegyeztük egymást, már épp az esküvő időpontját tervezzük.

Viszont egyik nap váratlanul felhívott az exem, hogy hiányzom neki, és találkozzunk. Nekem ő volt életem szerelme, és 16 éves korunkban jöttünk össze, és 4 évig voltunk együtt, amikor szakítottunk még ugyanúgy szerettük egymást mint a legelején, csak megbízhatatlan volt (nem megcsalás, csak pl. megbeszéltünk egy randit, és nem jött el, mert lusta volt lezuhanyozni, és anélkül nem mehet randira, és nem hívott fel, hogy nem jön, hanem hagyta, hogy ott várjak rá a megbeszélt helyen, és mikor felhívtam hogy hol van annyit mondott, hogy bocsánat-azt mondta, hogy inkább menjek át hozzá, ne mozduljunk ki, persze utána virágok engesztelésként, de azt sem vettem komolyan, mert anyukája virágkötő volt, tehát azért sem kellett sokat tennie, maximum telefonálni egyet anyukának, hogy hozzon haza egy szálat). Mikor megelégeltem a furcsa szokásait, a gépfüggőségét meg a lustaságát szakítottam vele, és nem sokkal rá összejöttem a jelenlegi párommal. Őt is nagyon szeretem, de úgy érzem, hogy az előző volt az igazi, még akkor is, ha szemét volt velem. Szóval belementem a találkozóba, felvettem a legszebb ruhámat, fodrászhoz mentem, és felvettem a jegygyűrűmet (nem mindig hordom a munkám miatt), hogy beolvasok neki, hogy tudja mit vesztett el. Beszélgettünk, sétálgattunk, és végül elbúcsúztunk. Aztán újra hívott, és újra és megint találkoztunk. A 4. találkozón megcsókolt, és sokkal jobb volt, mint bármelyik a vőlegényemmel. Nagyon szégyelltem magam emiatt, mert soha senkit nem csaltam meg, és nem is akartam, tehát nem válaszoltam a hívásaira, és el akartam felejteni, de smsekkel kezdett bombázni, interneten írt, végül találkoztam vele megint, és azt mondta szeret. Sajnos úgy éreztem, hogy én is őt. Mintha megváltozott volna, mindig ő érkezett hamarabb a megbeszélt helyre, figyelt rám, teljesítette a kívánságaimat (mondtam telefonban, hogy nagyon kívánok egy finom forrócsokit, erre a következő "randin" hozott nekem egyet). Úgy érzem, hogy szeretem őt, de mégsem akarok vele lenni, mert félek, hogy megbántana, de a páromhoz sem akarok úgy hozzámenni, hogy mást szeretek, és nem tudom mit tegyek.

Inkább felejtsem el, és legyek boldog a párommal, aki egy tökéletes ember, odaadó, kedves, figyelmes, okos, vagy hagyjam a biztos kapcsolat, és menjek ahhoz, akiben nem bízom meg, de minden percben mikor velem van a mennyekben érzem magam?