Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Hogyan kezeljem? Tapasztalat,...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Hogyan kezeljem? Tapasztalat, tanács?

Figyelt kérdés

15hónapja vagyunk együtt a barátommal. Köztünk nincsenek gondok, csak hát ott van az anyja..

Ha ott vagyok jópofizik, ha nem lehord és szid (mikrofonon beszéltünk és anyuka ráront én pedig hallom elég gyakran...)

Tehát a gond nem egyszerű ugyanis mindenbe beleköt.. Akármit csinálok: "5perces munka én is megcsinálom..." - ezt mondta amikor a kertjét rendbetettem kézzel(!) gyomláltam stb.

Bevallom karrierista vagyok, nem szeretem az ilyen munkát, megcsinálom ha kell. Vannak céljaim, küzdök azért jó helyre mehessek tovább tanulni, dolgozni. De folyton azt hallgatom tőle hogy úgyse lesz munkám (neki 8általánosa van és idénymunkája van - zöldséget szed - ha hívják)

Tavaly nyáron babysitter voltam. De szerinte az nem munka.. Sőt azt terjesztette hogy a fiával vetettem meg jópár dolgot, pedig arra én gyűjtöttem a munkadíjamból.

Belekötött abba hogy minek szexelünk annyit (fogamzásgátlót szedek - ő is de minden orvosi papír nélkül- ami nem olcsó de ha már szednem kell- a ciklusom miatt is- szerintem megengedhetem magunknak hogy annyiszor ahányszor).

Ha a fia csinál valamit otthon akkor az a baj hogy nem tanul, ha tanul akkor meg az hogy miért nem csinál otthon semmit. Mindig azt mondja hogy veri vele a sors meg hogy meg se született volna... Csak a bunkózás. Egyébként nincs otthon sokat, hazamegy elmondja 1000x hogy milyen fáradt és a pasijához megy.

A lányával is ugyanezt csinálta, aki azt tanácsolta hogyha lesz saját lakásunk legyünk minnél messzebb tőle (A lányáról azt terjesztette hogy nem is rutinra jár autóval hanem k*rválkodni-milyen anya kérdem én??!!)

A barátom miatta sajnos nagyon érzékeny idegileg, inkább szeret nálunk lenne (szabad nevelésű vagyok- sose voltak korlátok- mégis jól tanulok, jó baráti köröm van, sőt még (akik ismernek) azt mondják nagyon fegyelmezett, jólnevelt vagyok. A szüleim sose kiabáltak velem, mégis megcsinálok mindent ha nem is azonnal..) Tehát iszonyat nehezen viselem ezt az állandó vitasorozatot, odáigfajult már a dolog hogy nem tudok enni nálunk (idegi ok) max inni. Szerencsére csak havonta 2x vagyok ott de akkoris. Ebéd közbe kezd el vitázni, legutóbb azt hittem már a fejére borítom a levest.. Mindig ugyanaz.. Attól hogy 5000x elmondja iskolát kell végezni még nem lesz egyből szakmája a fiának...


Ti hogy látjátok?? Velem van a gond, én látom rosszul??

Akinek van tapasztalata segítsen!!!

Bocsánat hogy hosszú lett!


2011. febr. 20. 17:26
 1/3 anonim ***** válasza:

felőrölte már a magyarországi sz.r élet,és ezt az embereken tölti ki.ismerek számtalan ilyen embert.hát megváltozni nem fog,de sok szerencsét hozzá.

24/ff

2011. febr. 20. 17:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:

Hát le a kalappal, hogy ilyen jól tűröd, én biztos felképeltem volna, nagyon utálom az ilyet...

Sajnos nem igazán tudsz vele mit kezdeni, igyekezz elkerülni. Ez nem valami hasznos tanács, de nem lehet vele leülni megbeszélni a dolgokat, vagy ilyesmi.

2011. febr. 23. 17:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 A kérdező kommentje:

köszönöm a választ:) De akkor ezek szerint nem bennem van a hiba hogy én sem szeretem az ilyesmit.

én úgy vagyok vele: a fiát szeretem és nem őt..

2011. febr. 23. 19:20

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!