Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van itt olyan ember, aki azért tűrte el sokáig a párja hülyeségeit, mert félt attól, hogy ha szakítanak, akkor egyedül marad?
Én ebbe a kategóriába tartozom. És szégyen vagy sem, de férfiként. A barátnőmmel sokáig nagyon jó volt a kapcsolatunk, de idővel előjöttek a külöbségek és kezdett nagyon elviselhetetlenné válni.Szívem szerint már megszabadultam volna tőle, de tisztában voltam vele, hogy nélküle nagyon sokáig leszek majd egyedül.
Persze végül bekövetkezett és sajnos tényleg az történt, amire számítottam. De már nem érdekelt, mert kibírhatatlanná vált.
Van itt olyan emebr, aki hasonlót élt át, akár fiúként, akár lányként?
Tudod a gond az, hogy féltél az egyedülléttől.
Miért? Mi rossz van abban? A szingli életnek is nagyon sok szépsége van, most inkább nem sorolom, de tudod, kötetlen és szabad vagy. Ezt kell elkezdeni élvezni és máris nem szenvedés az egész és persze bármikor lekötheted magad újra.
Rengetegen élnek olyan kapcsolatban, ami rossz, de nem akarnak kilépni belőle, mert félnek az egyedülléttől, attól hogy megint mennyi idő mire talál valakit és kialakul egy hasonló mélységű kapcsolat. Valahol jogos, mert az idő rohan mellettünk így is úgy is.
A másik, hogy azért a problémák jó része orvosolható, megbeszélhető, ráhatással lehet lenni a másik félre. Sokan mégis lusták belefektetni az energiát a kapcsolatba, a kapcsolat jobbá tételébe, vagy felturbózásába mikor egy kicsit mindkét fél elterül a langyos vízben.
Az is benne van a pakliban, hogy amit most problémásnak élsz meg, a következő párjaidnál odaadnád a fél karod, ha csak annyi probléma lenne. Sokszor az ember jó dolgában hajlamos elszállni, főleg nőkre igaz. Unatkoznak, minden megvan, minden klappol és akkor elkezdenek újra elégedetlenkedni, holott változtatásokat, újdonságokat ők maguk is tudnának eszközölni a kapcsolatban, nem kizárólagosan a férfi dolga ez.
Ha pedig egy kapcsolat már annyira tönkre van, vagy annyira elviselhetetlen a másik fél, érdemesebb kilépni még akkor is ha egyedül leszünk utána, különben óhatatlanul felőröl idegileg és lelkileg.
Szeretném élvezni, csak néha nagyon rossz egyedül feküdni az ágyban. alkalmi kapcsolatokat sem tudtam kialakítani soha, akkor valóban tudnám élvezni az életet.
Azért köszi! :)
Egy-két dolgot leírok:
Állandóan tesztelt engem, pl.: más lányok nevében írogatott, hogy beveszem-e a csalit.
Mikor karácsony volt, még az ajándékba kapott könyveimet sem olvashattam este, mert állandóan őrá kellett figyelnem.
De a legcsúnyább húzása az volt, amikor nem volt tekintettel a lelkiállapotomra, csakis a maga igényeivel volt elfoglalva. Konkrétan: pár nappal előtte halt meg az apám és én egy kis csendes nyugalomra vágytam. Ő azonban nem. Mivel akkor már egy hete nem szeretkeztünk, kikövetelte magának. Én persze igent mondtam, mert eléggé be volt rágva már rám emiatt, pedig abban a helyzetben semmi kedvem nem volt hozzá.Peig imádom a szexet, de abban a helyzetben szerintem érthető volt a hozzáállásom.
Ilyenek és hasonlók történtek akkor velünk.
Sajnálom, hogy így alakult :(
Megkérdezhetem a korodat?
Jelenleg 30.
Amikor a leírt dolgok történtek, akkor pedig 25 voltam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!