Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Akinek a párja kint dolgozik...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Akinek a párja kint dolgozik és ritkán látja, amikor hazajön benne is van valami idegesség, vagy csak bennem?

Figyelt kérdés

ugyanis amíg kint van a párom beáll az egész életritmusom, munka, pihenés, stb. tehát akkor főzök amikor akarok, akkor fekszem le aludni amikor akarok, nem vagyok a szexre "kötelezve" és amikor jön haza a barátom, előtte való napokban én már aludni is alig bírok.

az az érzés ami ahhoz hasonlít, amikor pl a játszótéren vannak a gyerekek és jön anyu, hogy menni kell haza; ha értitek.

de szeretem a barátomat, meg minden. csak szeretném tudni egyedül vagyok ezzel az érzéssel?


2011. febr. 3. 15:06
 1/8 anonim ***** válasza:

Nem inkább csak kötődsz hozzá, mert ő adja a biztonságot neked? Nekem inkább úgy tűnik.

Persze messziről nagyon nehéz fenntartani egy kapcsolatot. De azért lehet, hogy többet kéne veled törődnie, ha otthon van. És többet kéne beszélgetnetek. Ez csak egy tipp. Mert biztos vannak így mások is, de ez ne vigasztaljon, inkább próbáld meg, hogy a ti kapcsolatotok ne ilyen legyen.

2011. febr. 3. 15:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 A kérdező kommentje:

nálunk inkább az lehet, hogy a párom valahol "uralkodós" típus, és sokszor érzem magam a jelenlétében frusztráltan, tahát nem merem magam elengedni.

de lehet ehhez köze sincs az egésznek, ha más is így érzi és nem ilyen típusú a párja.

nem értem saját magam!

2011. febr. 3. 15:17
 3/8 Szömörce válasza:

hasonló cipőben járunk. nekem a párom 3 év után most ment ki először. az utazás előtti pár napot végig bőgtem. most már, h lassan 1,5 hónapja kint van nem is hiányzik. pontosabban ez rossz szó. ah írtad, nekem is kialakult a napi ritmusom h nem kell hozzá sietni, elvagyok, sokkal többet megyek a barátokkal ide oda. és ez nekem így jó. én úgy fogalmaznám, h félek h mi lesz ha hazajön. vége lesz a szabadságomnak. emellett nagyon szeretem és iszonyú rossz minden este úgy lefeküdni h nem ölel át és nem tud megvigasztalni ha elegem van az egész világból.

ugyh sztem nem baj az ha ezt érzed, v ha igen akkor már kettőnkkel van baj :D

2011. febr. 3. 15:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:
Én is így voltam vele.Kezdtem megszokni,hogy van egy kialakult életem,és akkor főzök,azt eszek amit akarok..Amikor először hazajött,jó pár óráig ő is és én is csak kerestük a helyünket,nem tudtuk,hogy kommunikáljunk..Nem voltam benne biztos,hogy a mindennapi gondjaim,történeteim amit régen a vacsoránál meséltem,az most is érdekli,és ő meg örült,hogy végre otthon van,és nem kell a munkahelyi gondjairól dumálni..De amikor újra visszament,újra fájt a hiánya..9 hónapig voltunk úgy hogy talán háromszor jött haza..A végére már észre vettük,hogy ez hosszabb távon nem fog működni,mert kezdjük elfogadni,hogy külön élünk..Így dönteni kellett.Vagy kimegyek én is,és ott élünk együtt.Vagy hazajön,és itthon élünk együtt..De külön soha többet..
2011. febr. 3. 15:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 A kérdező kommentje:

igen valahogy én is ezeket érzem, mint ti, hogy valahol "elszoktam" tőle.

és azt sem tudom erőltessem e "visszaszokni" mert valahol "feladatnak" tekintem, nem egy olyan dolognak, ami elé rohanni akarnék...

ő meg ugye kötne magához, mert aki kint van és dolgozik, az ugye hajlamosabb jobban ragaszkodni ahhoz, akije van, mert ott "elanyátlanodottan" érzik magukat - tudom én is voltam kint, egy sms-nek is úgy örültem, mintha valami eget rengető dolog lett volna

szóval nem vagyok egyedül :)

ő is mindig akkor megy vissza, amikor már "ráálltam" elfogadtam őt ismét a hétköznapjaimban lelkileg.

3-4 hetet van itthon.

most megint kint van. egyre nehezebb nekem ez a lelki ingadozás.

most jön haza nem soká.

aztán megint megy.

és valahogy engem az frusztrál jobban, hogy itthon van. erre nehezebb visszaállnom, nem arra hogy megint kimegy

2011. febr. 3. 15:45
 6/8 Szömörce válasza:

második vagyok...

én most a kommunikáció hiányára figyeltem fel. a párom alapból nem vmi bőbeszédű, velem meg nem sok minden történik napközben ( egyetemre járok, épp szünet van). úgyh alig beszélünk. az elején próbáltam, h na, de már belefáradtam.

félek attól is, h ha hazajön megint jön a szürkeség, mert nem igazán szoktunk sehova menni...

párszor eszembe jutott h mi lenne ha véget vetnék a dolognak, de lehet h csak azért gondolom ezt h ne hiányozzon...

kedves kérdező, ha ezzel kapcsolatban van véleményed szívesen fogadom :)

2011. febr. 3. 16:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 A kérdező kommentje:

kedves utolsó

az én párom sem bőbeszédű! úgy kell harapófogóval élménybeszámolóra bírni.

viszont nálunk nem arról van szó, hogy velem nem sok minden történne, hanem azt látom, hogy totál más világ vagyok, és pl ami nekem munkahelyi poén és vicces, az őt meg sem hatja. persze, hiszen nem lát bele, nem érzi át.

mi sem járunk sehova, de én pont ezért nem is szívesen mennék, mert mintha tényleg nem lenne miről beszélni. bezzeg a haverjaival... tiszta adrenalin neki....

én is gondolkoztam a végén, de már ennyi idősen nem nagyon merek ugrálni biztosból a bizonytalanba

örülök, hogy beszélhetek veled erről :)

habár privit lehetetlen neked küldeni...

2011. febr. 3. 17:05
 8/8 Szömörce válasza:
orvosoltam a problémát, most már tudsz írni :)
2011. febr. 3. 17:14
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!