Egyik nap a páromnak felvetettem a kérdést hol szeretné ha végleges szörtelenitésre mennék. Aztán ki is borult a bili. Mitévő legyek?

Nők... :) Bocsi, de tényleg.

Eddig minden barátnőmmel rendszeresek voltak az ilyen "összezörrenések". Pont emiatt...

Őszinte típus vagyok, és kimondom azt amit gondolok, felesleges körítés, cukormáz nélkül, röviden, lényegretörően.

Sokszor előjött ez a helyzet, hogy kérdezett tőlem valamit, ami számára kényes téma volt, én meg őszintén válaszoltam a kérdésére. Amire ő természetesen egyből kiborult, hogy én mennyire érzéketlen tuskó barom vagyok, és miért válaszolok ilyet, stb..

Ha logikus érvekkel elmagyarázom, hogy csak őszinte voltam, akkor egyből azzal jön mind, hogy "de bunkó hangnemben mondtad". Ami abszolút nem igaz. Csak magának beszélte be, hogy bunkó hangnem volt. :P

Hangnememben nem volt bunkóság, inkább csak semlegesség, és csak arra válaszoltam amit kérdezett. :)

Ebből kiindulva szerintem Te kérj tőle bocsánatot. :D

S így mellékesen.. Most komolyan, kedves érzékeny leányzó lelkek. Minek tesztek fel olyan kérdéseket a párotoknak amire már előre sejteni lehet a választ, és tudni lehet előre, hogy a válaszon megfogtok sértődni?! :)

Már az is baj, ha valaki egyenes? Miért kell minden véleményt cukorba mártani? Az ilyen apró hazugságoktól jobb lesz a világ, vagy az önértékelésetek? :)

A probléma az, hogy ma már elvárás, hogy egy nő babapopsi simaságú legyen mindenhol. Csak ugyebár a kedves férfiaknak fogalmuk sincs róla, mit kell szenvednie ezért egy nőnek. Mennyi fájdalommal, pepecseléssel jár és hogy pl. a borotva mennyire káros hosszú távon (szőr erősödés). Ők meg folyton sírnak a nőknek, hogy borotválni kell az arcukat, ami mindössze 2 tenyérnyi!

Na ezen kéne elgondolkozni, amikor egy nőt önbecsülésében sértenek meg azzal, hogy leszólják a másik testét!

Ettől függetlenül, ok, hogy rákérdeztél, és hogy válaszolt, de esetleg mondhatta volna másképp, pl. így: Szívem, nagyon szeretem a tested, úgy ahogy van. Ha mindenképp bele szeretnél vágni ebbe, nekem az tetszene a legjobban, ha a fenekednél szabadulnál meg a szőrszálaktól. Tudom, nem olcsó mulatság, de hosszú távon te is így járnál jól.

Ez esetben nem úgy érezted volna, hogy """szőrös seggű majomnak""" (bocs, ez bizonyára erős túlzás, de a lényeget érted) tart a párod és most nem szégyellnéd a tested előtte és nem lennének szexuális problémáid.

Én megértelek. Tudom mit érzel. Igen, sajnos én is megkaptam már, hogy miért nem borotválom csupaszra a nemi szervem, azt is megkaptam már, hogy csúnya a narancsbőröm és a kis fogni való párnácskák a testemen... És igen, azóta az önbizalmam a nullával egyenlő és szégyellem a testem és már soha nem lesz az igazi a szexuális életem, mert csak szégyenkezve tudok mutatkozni egy fiú előtt... 2 párkapcsolatom volt eddig. és mindkét fiú megjegyzéseket tett a testemre...Hát ennyit arról, hogy a belső a fontos, nem a külső...Hozzáteszem, egyáltalán nincs baj a testemmel, mindössze nem az az alkat vagyok, akinek zörögnek a csontjai, mint napjainkban az utcán rohangáló modell alkatú lányoknak...És bár tudom ezt, az önbizalmamnak annyi. Ezzel kell együtt élnem.

Tudod...aki nem élte át ezt, az nem is tudja mit beszél...Akinek volt már ilyenben része, az tudja, milyen következményei vannak egy ilyen beszólásnak. És tényleg nem az a baj, hogy válaszolt, hisz te kérdezted. Az a baj, ahogyan. A férfiaknak a kommunikáció terén még sokat kéne tanulniuk.

Egy idézet nagyon jól példázza, hogy milyen fontossága van a női léleknek egy párkapcsolatban. Szeretném ezt az idézetet minden férfi figyelmébe ajánlani: "Egy nő igazi erogén zónája a lelke. És a férfi akkor szerez neki valódi örömet, ha ezzel törődik!"

A férfiak már csak ilyenek: őszintén, szépítés nélkül és egyből válaszolnak a kérdésekre. Ha nem ezt akartad - ha óvatos, szépítgetős válaszra vágytál - az pech.

Nekem is volt barátnőm, aki többször mondott ilyet, hogy tulajdonképen igazam lenne - de a hangnem miatt képtelen elfogadni, amit mondok. Nem is fogadta el. És persze ott is rögtön szexmegvonás, hosszú ideig.

Én viszont utálom, gyűlölöm ezt a viselkedést!!!

Ha igazam van, akkor azt el kell fogadni! Ha rossz hangnemben mondtam, azt ki kell igazítani! Ez lenne a normális - az ember egy JÓ kapcsolatban nem fog állandóan óvatoskodni, és patikamérlegen mérlegelni, hogy vajon hány %-ot finomítson a szavain és hogyan írjon körül 30 szóval egy 2 szóval elmondható dolgot.

"A férfiaknak a kommunikáció terén még sokat kéne tanulniuk."

Vagy inkább értékeld, hogy őszinték veled. Érdekes módon amennyiben hazudnak, vagy nem őszinték, akkor sokkal nagyobb a sírás. Attól még, hogy némelyikük nem szeret köntörfalazni és (a legfontosabb) felesleges köröket lefutni, attól még a férfiak is képesek normális kommunikációra, csak nem olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyekre a válasz eleve evidens. Többnyire női szokás a köntörfalazás, de ezek személyes tapasztalatok, tisztelet a kivételnek.

Egyszer megkérdeztem a barátnőmet, hogy szerinte vékony vagyok-e. Egy szimpla igen helyett fél órás, barokkos jellegű választ kaptam, amiben aztán minden benne volt.

Melyik a jobb? Én az első verzióra szavazok.

Nagyon megy itt az általánosítás a pasikkal szemben, de értem én, hogy könnyebb a fejünket a homokba dugni és onnan osztani az igazságot.

Az, hogy milyen szavakat használ szintén csak ízlés kérdése.

A pasik egymás közt is így beszélnek, ezért ezt szokták meg. A nők meg nem, ezért nekik ez visszataszító. :P

Férfiaknak a fing az fing, a segg az segg, a farok az farok (vagy csúnyább :P).

Persze lehetne szépíteni, s mondani, hogy szellentés, fenék, bájdorong, de a legtöbben ezt feleslegesek tartják. Még ha csúnyán is hangzik, ezen besértődni egy hosszabb kapcsolatban hülyeség szerintem. Persze néha meg kell válogatni a szavakat, de ha valakivel együtt él az ember már hosszabb idő óta, akkor már nem mindenképp olyan körültekintően fog fogalmazni bizonyos helyzetekben mint ahogy azt a kezdeti időkben tette.

Szóval nem kéne keverni a hangnemet a fogalmazással. A hangnem nem attól függ, hogy segget mond e valaki, vagy feneket.