A kérdés az, hogy szerintetek szerette -e (szerelemből) a fiú a lányt, vagy nem? Igaz történet.

17 éves osztálytárs fiú és lány.(Régebben történt) Jó kapcsolat éveken át, a fiú bámulja a lányt, húzza a haját, együtt tanulnak sokszor, de semmi randi. A fiú egy gazdag parlamenti képviselő igényes és elit iskolákban is tanuló gyermeke. A lány szegény, de normális családból van, nem tud jól öltözni (nincs rá pénz), viszont nagyon vicces, okos, kedves és értékes lány, az osztályban szeretik, főképp mert jó vele beszélgetni. A környezet elit, mert egy budai elit iskola tanulói, tele sznobokkal. Éveken át plátói szerelem a lány részéről, közös érdeklődés, sok beszélgetés. A fiú meg csak a fenti dolgokat teszi. Míg, egy osztálykiránduláson többet isznak, és a fiú kezdeményez, csók, ölelés. Következő mondatok hangzanak el a lány felé: " oh, bár csak mi ketten lennénk a földön, olyan jó lenne, akkor együtt lehetnénk, annyira szeretném" A lány csak kérdőn és meglepődve figyel. A fiú: Benned olyan jó az is, hogy tudom, hogy te tényleg szeretsz engem, és nem a pénzemért szeretsz"... Ilyesmi beszélgetés. Majd jön a reggel, a kijózanodás. Többet nem néznek egymás szemébe, nem beszélnek, szégyellik magukat, elülnek egymás mellől az órákon, és kész. A fiú azt mondja, nem jár a lánnyal. Meg azt, hogy nézze meg az Anna és a király című filmet, de tényleg, mindenképp nézze meg. (A filmben amúgy az istenként tisztelt thai uralkodó és az európai angol tanárnő között reménytelen szerelem szövődik, amiről mindenki tudja, hogy nincs jövője.) Ennyi, többet nem beszélnek, leérettségiznek, és sosem látják többet egymást. Érzett valamit ez a fiú a lány iránt? Egyéb vélemény?