Ha Nagyon megbántva érzed magad kockáztatsz egy kisebb veszekedést hogy elmondhasd sérelmed a párodnak?

Én mindent elmondok ilyen helyzetben, nem úrinős stílusban...egyszerűen úgy érzem, hogy muszáj kiadnom magamból. Ha megtörtént, általában pár perc múlva elnézést kérek a stílusért, de az állításokért nem.

Mi mindig megpróbálunk megbeszélni mindent, mert az elfojtás semmiképp nem célravezető. Nem mindig sikerül szépen megbeszélni, vannak kisebb vitáink, de kb 2 óra múlva már arra se szoktunk emlékezni, hogy min vitatkoztunk össze :) Jobban szeretjük egymást annál, minthogy valami kis hülye vita miatt szétmenjünk 3 év után :D Utólag mindig mindketten bocsánatot kérünk a másiktól, és megállapítjuk, hogy milyen hülyék vagyunk, de legalább 100szor olyan szerelmesek is, szerencsére :) 20/L (21/F)

Én nem bírom ki,hogy ne mondjam el....és szokott is ilyenkor vita lenni,mert a párom szerint én mindent túl reagálok......utána mindig én szoktam általában bocsánatot kérni,ha én vagyok a hibás,ha nem.....:(!!!

Természetesen elmondom. Azt is, hogy miért esett ennyire rosszul, mert ebből kiderül a számára, hogy ha túlreagáltam is, akkor miért. Természetesen, ha tényleg túlreagáltam, akkor bocsánatot is kérek. De akkor is bocsánatot kérek, ha nem reagáltam túl, hanem a megbeszélés helyett veszekedéssel kezdtem.

Én előbb provokálok veszekedést, mint nyelek a békéért.