Azt hiszem ezt kegyetlenül elrontottam. Éreztetek már hasonlót, lányok?

kicsit hosszú lesz... úgy kezdődik, hogy volt egy egy éve nem működő párkapcsolatom, véget is vetettem neki mert úgy éreztem a másik fél nem tesz érte semmit. Ezalatt valaki várt rám... egyik fiú ismerősöm szinte azonnal a szakitásom után találkozóra hivott. Csak barátság volt idáig. Azt hittem, hogy lesz valami, de csalódottan kellett eljöjjek onnét.

Ezután egy hónap múlva ismét próbált hivni, ekkor kisebb változások voltak már az életemben: új munkahely, illetve elkezdtem táncolni amit nagyon szeretek :P és emiatt valahogy nem volt kedvem időpontot mondani. Persze a labda nálam volt, én mondtam hogy majd beszélünk, de valahogy mindig csak jövő hét, jövő hét, meg valamikor teljesen elfeledkeztem róla... meg a távolság is közrejátszott (mindketten a város másik határában élünk).

Három hónap múlva megint irt, hogy mivan, nem érti a dolgot, és szeretne nekem elmondani valamit. Én hülye meg mit irok? Mond el itt nyugodtan, nem kell ezért találkozóra várnia. Eltelt 4 hónap és nem mondta el... majd látom, hogy törölte leveleimet, és másik lánnyal van már együtt.

Igazság szerint csak most érzem igazán egyedül magamat, most hogy tényleg senki nem vár rám. Jól elvoltam a munkámmal, a tánccal, a testvéreimmel, és most úgy érzem hogy nagyon elrontottam, mert nem adtam neki esélyt hogy elmondja.

Más lány is volt már igy? Úgy látszik, tényleg ezt érdemeljük, hogy rosszfiúk szórakozzanak velünk, mert ha jön egy kitartó "jófiú", akkor le se sz@rjuk :(