Ugye, hogy jól érzem?

Barátnőm kidobott. Visszamegy az ex barátjához. Nem úgy dobott ki, hogy nem kellesz nekem ő kell, hanem ez egy ilyen történet:

2 éves kapcsolata volt, a gyerek mindent meg tett érte.

1-2 nap alatt jöttem neki, és megszerettük egymást.. nem szerelemből de mellette voltam kemény 1 hónapot. Nem nevezném járásnak, mert a "sajnálat" miatt, hogy mindenki tudja az exe milyen rendes volt vele nem vallt be engem a szüleinek. Most visszamegy a barátjához úgy, hogy nekem sírja el hogy nem tudom mit tegyek, fáj hogy bántanom kell.. ezeket ő mondta. Beszéltem ma vele, azért megy vissza a sráchoz, mert ugye 2 év alatt ismerte mindenki és el is fogadta. Már más dolguk nem volt, csak élni nyugisan. Velem kicsit foglalkozni kéne, bemutatni stb. stb. stb. egy példával tudnám ezt leírni igazából:

Van egy házad 2 éve benne laksz. Nem szereted már egyáltalán a házat, de ismered. Csukott szemmel eltalálsz benne, mindenhova. Szüleid, rokonok, barátok tudják hol van ez a ház és ők is ennyire ismerik. Elhagyod, árverésre teszed a házat. Veszel egy újat , amiben jól érzed magad csak ki kéne ismerned, szüleidnek is, barátoknak is rokonoknak is. Mindenkinek.. még Neked is. Inkább a könnyebbet választod, vissza mész a régi házhoz bármennyire is tudod hogy egyszer az új házban fogsz élni.

Ezt elmondtam így neki, és igazat adott... lehajtotta a fejét felnézett és ennyit szólt: Így van...

Az exét nem szereti csak megszokásból+sajnálatból+lustaságból van vele. Engem szeret. Tudja ő is.. csak így egyszerűbb.. Menjen vissza mondtam neki tanulj a hibádból. Szerintetek is 2 hónap lecsengés után itt fog állni előttem hogy megbántam szeretlek te kellesz ? ... vagy ha nem is jön, de ezt fogja érezni... jól érzem??