A bizalmatlanság megmérgezheti a kapcsolatunkat? Tűrjek, vagy lázadjak? A lázadás viszont azzal jár, hogy elvesztem.

Nekem 3 éve volt egy pontosan ugyanilyen kapcsolatom: 2,5 évig voltunk együtt, ezalatt az idő alatt nekem is csak ő töltötte ki az életemet, és másfél év után azon kaptam magam, hogy a legjobb barátomat (akivel előtte és azóta is minimum kéthetente találkozom) nem láttam már hónapok óta. Sőt, egy barátomat sem.

Mindez azért, mert ő nem bírta (hozzáteszem, két értelmes mondatot nem beszéltek soha, az igazi baja az volt, hogy a legjobb barátom fiú).

Igaz, nem csak a legjobb barátom, hanem a barátaim többsége fiú, ugyanis a lányokkal nem igazán jövök ki jól (kivéve néhányat, akik a barátnőim :) ).

Érdekes módon rajta kívül ezt minden barátom elfogadta, ahogy a mostani páromnak sem jelent problémát a dolog, mert bízik bennem.

Tudom, hogy szerelmes vagy, én is átéltem ugyanezt, de elértem arra a pontra, mikor azt mondtam, hogy elég.

Mindig az ő barátaival mentünk mindenhova, ha az enyémekkel kellett volna, húzta a száját és végül mindig kierőszakolta, hogy ne menjünk.

Egyedül persze nem mehettem.

Ha mégis elmentem dacból (mert volt, hogy már nem bírtam) akkor meg nem tudtam magam jól érezni, mert előtte bűntudatot keltett bennem.

Megbeszélni persze soha nem lehetett vele az ilyesmit, ezerszer próbáltam.

Szóval besokalltam, egy este kiharcoltam, hogy elmehessek a legjobb barátommal bulizni, ott csókolóztam egy sráccal, gondoltam, ha nem bízik bennem, legalább legyen is rá oka.

Persze bűntudatom volt, másnap bevallottam nekei, volt sírás-rívás mindkettőnk részéről, aztán ment minden tovább, úgy, ahogy volt, sőt durvábban, hiszen ott volt a kezében az "adu ász", hogy egyszer már megcsaltam...

Egyszer aztán végleg betelt a pohár és otthagytam valaki másért.

L/23

Előző vagyok.

Hát, amit írtál az elég durva: nem tudod, hogy rajta kívül lenne-e aki értékel, mikor azt mondta, hogy "megver" ha megcsalod???

Hát, ne haragudj meg, de ebből azt veszem ki, hogy ő sem túlzottan értékel.

Nekem valaki ilyet mondana, azonnal sarkon fordulnék, bármennyire is szeretem az illetőt...

Az az igazi baj, hogy nem csak hogy nagyon szerelmes vagy, ráadásul önértékelési gondjaid is vannak.

Nem tartod magad elég jónak, hogy találj valakit, aki megérdemel.

Pedig hidd el, találsz ezerszer jobbat.

Persze tudom, hogy nehéz, most már könnyen beszélek, hogy én túl vagyok ezen.

De nagyon meg fogsz könnyebbülni, ha elhagyod, meglátod.

Én sem hittem volna, hogy ilyen könnyű lesz, és persze, fájt is, mert 2,5 év az 2,5 év, de igazából fellélegeztem.

Mondjuk nekem "könnyítésként" ott volt, hogy van mellettem valaki (a srác, akiért otthagytam), aki segített könnyebbé tenni az egészet.

Azóta látom, mennyire hasznos volt ez a kapcsolat, hiszen sokat tanultam belőle.

Emellett soha többé nem engedném, hogy bárki a tulajdonává tegyen és "kalitkában tartson".

Ne félj az elszakadástól, szerintem te is sokkal boldogabb leszel nélküle és visszatekinteve erre az időszakra látni fogod pár hónap múlva, hogy mennyire jó döntés volt lezárni egy ilyen bizalommentes, "zsarnok" kapcsolatot.

L/23

Megver, ha megcsalod? Jó kis pasi lehet ez.

Ha félt a barátaidtól, mert rosszba visznek, akkor menjetek együtt valahova. (Te+Ő+barátaid)

Lehetőleg elsőre rövid időre, nem túl vad helyre, azért,m hogy lássa, hogy ezek is normális emberek, nem kell tőlük féltenie.

Ha ez se jön be, akkor elkezdhetsz te is féltékenykedni a barátaira, és ha kérdőre von, mondd a szemébe, hogy csak viszonzod a "kedvességét".

Lehet, hogy ebből veszekedés lesz, de ha elég erős a kapcsolat akkor kibírja és mindkettőtöknek jobb lesz.