Ez a sok rossz érzés már rosszat jelent?

Úgy érzem, egyre inkább az eszemmel élem meg a kapcsolatunkat. 4 hónapja vagyok vele, de ismerem már vagy 9 hónapja. Azt hiszem, rosszkor ismerkedtünk össze...

L/23, F/27. Ő "krízisben van", már azóta, mióta ismerem. Egyetem utáni útkeresés, munkakeresés, stb. Sokszor mondta nekem, hogy gondol arra, véget akar vetni az életének, és milyen rossz minden.

Külső segítséget nem fogad el, de most nem is ez a lényeg.

Úgy érzem, elkezdtem "telítődni". Az 1. hetekben, az első 1-2 hónapban rengeteget gondoltam rá, vártam, hogy találkozzunk. Esténként azzal a gondolattal aludtam el, milyen jó lenne a karjában lenni. De ahogy egyre többször mondogatta, hogy milyen rossz az élet, nincs értelme, stb.... azóta ezzel felhagytam. Úgy voltam vele, minek gondoljak erre, ha ő úgysem rám gondol, hanem a halálra, meg az élet rossz oldalára.

Még szűz vagyok, de most ez sem lényeg. Eleinte annyit gondoltam rá, milyen jó lenne az együttlét vele. Már nagyon a közelében vagyunk, de már szinte nem is izgat a gondolat. Inkább az van bennem, hogy annyi rosszat hallottam már tőle, hogy bízni sem tudok benne igazán.

Már a találkozóinkat sem várom annyira, tudván: vajon most mi rosszat fog mondani? Olyan kevés örömöt érzek benne...

A kötődés és a szeretet megvan még, de ezek a lángok, és a kezdeti bízni akarás már nem:(-pedig még így is nagyon friss a dolog. Csak egyszerűen annyi rosszat hallottam már tőle, és azt sosem, hogy örülne nekem, hogy ez mintha "megölne" bennem is minden jó érzést.

Erre már keresztet vethetek? Ti mit tennétek?