Hol a határ a féltékenységben? Neked van része ami belefér?

Régen azt mondtam az egészséges féltékenység belefér es jól is esik egy szintig. Mára már megváltozott a véleményem, azt gondolom ilyen nincs, valaki vagy féltékeny vagy nem. Nálunk a kapcsolat ment rá majdnem, mert nem bízott bennem és kontrollálni akart, én meg ezt nem bírom, ha nem érzem magam szabadnak.

Másik kérdésre meg mindenkiből nem, de rengeteg embert zavarja az ellenkező nemű barát például meg maga az öltözködés is sok esetben ilyen.

Az a gáz, amikor tabu kimondani, hogy a szomszéd is jó csaj vagy akár jobb csaj. De ettől még veled vagyok, mert téged szeretlek, veled élvezem az életemet és nem foglak átvágni, mert tisztellek, kötődöm, felelősséget vállalok. Ehelyett azt kell hazudni, hogy te vagy a legszebb.

Olyan sérült/éretlen a legtöbb ember, hogy ha bármi kritikát kap, rögtön azt hiszi, a másik már totál kikukázta őt (és visszatámad vagy a kardjába dől). A féltékenység is ebből ered, az önbizalomhiányból, a szorongásból, hogy kiderül, hogy tessék, tényleg nem vagyok szerethető. Pedig a párunk egy másik ember, saját akarattal, döntésekkel, ami nem mindig körülöttünk forog. Csak nehéz ebből a 3 éves kor körüli egocentrikus világból kilátni (mindkét félnek).