Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nincs meg egy emberrel sem igazán a közös hullámhossz, összhang?
A baráti és családi kapcsolataimra is igaz ez egyébként.
Nem úgy értem, hogy rosszul érzem magam mindenkivel, hanem, hogy olyan igazán nagyon jól sem, mert mindig azt érzem, hogy annyira különbözök mindenkitől:( Hogy oké, hogy jól elvagyunk mondjuk, de nincs benne több, egy idő után azt érzem, hogy oké, most már megbeszéltük, kivel mi történt, vagy úgy kibeszéltük a témákat, amiket lehetett, és utána már egyedül szeretnék lenni.
Részben egyébként emiatt sem tervezek együttélést valakivel, mert nekem nincs olyan, hogy valaki a lelki társam, csak vagyok én, és egy pár órára/napra kapcsolódunk valamennyire, de utána már frusztrált vagyok, és unatkozom.
Nem értem, miért lehet ez?
Azt kötve hiszem, hogy majd egyszer csak bele botlok valakibe, akivel meglesz ez.
Meg emiatt szerintem szerelmes sem voltam még soha, soha nincs arra késztetésem, hogy állandóan együtt legyünk, stb, mert legjobban a saját társaságomban érzem magam.
Vagy ez csak ilyen magányos farkasság, és nincs igazán oka?
29N
Hátha rajtam keresztül belátod.
Nekem igazán egy emberrel volt meg eddig életemben az egy hullámhossz.
Ő Európa legjobb 10 tudósa között volt a szakterületén, miközben polihisztor is volt (több tudományos, egyetemi fokozat).
Rajt kívül mindenki más buta ösztönlénynek tartok, pedig több ezer emberrel hozott össze az élet az elmúlt 15 év alatt.
Minél magasabb valakinek az intelligenciája (értelmi és érzelmi), annál jobban észrevehtővé válik, hogy tényleg más mint a tömegember.
Vannak jó emberek, de az értelmi színvonal, szellemi igények is számítanak, ami hiánycikk.
Nekem munkahelyemen van 14 kollégám.
13 az mind untat , meghallgatom de le se sz*rom kb. Nem is érdekel.
1 van aki érdekel akivel közös a véleményünk kb. az érdeklődés is és a stílusunk is.
Nem mindenki hatalmas társasági ember, többnyire pedig csak megjátsszák.
Amúgy márpedig de, max egy nap megismered, igen csak úgy. Vagy elkerülitek egymást. Persze nem biztos, hogy az illető a társad is lesz, lehet h csak barátféle lesz.
Szerintem is az, hogy nem vagy elég nyitott másokra... Ha nagyon különbözőnek érzed magad mindenkitől, akkor szerintem benned lehet távolságtartás mások iránt.
Az elmélyült dolgokat nem lehet úgy átélni, hogy megbeszéljük a praktikus dolgokat, oszt jónapot, mindenki megy a dolgára. Kell időt és energiát szánni a másikra. Beszélgetések, programok, csendes tevékenységek (séta mondjuk). Meghát alapvetően az, hogy számodra is érdekes a másik, kíváncsi vagy rá, izgalmasnak tartod a személyiségét, életét, gondolatait, érzéseit.
De aztán az is lehet, hogy egyedül lenni. Nem kötelező párt találni mindenkinek:) Ezzel sincs semmi baj szerintem!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!