Fillérb..ó zsugori a barátnőm? Barátnőmet különösen anyagiasnak találom, minden fillért számol, miközben ezek után utána számolva sokkal többet adok a kapcsolatba, mint ő. 40 felett képes lehet megváltozni, vagy képesek lehetünk összekoácsolódni?

Barátnőmmel (42) 4 hónapja vagyunk együtt (én 38), sokat randiztunk. Ő tőlem 50km-re lakik, 3 alkalom kivételével mindig én mentem hozzá, pedig én lakom a fővárosban, ahol sokkal több a lehetőség bármire. Minden szuper volt, egészen az első közös nyaralásig, ahol azt vettem észre, hogy a kiadásokat elkezdte forintra pontosan leszámolni, bár lehetőleg úgy, hogy az neki kedvezzen. Az útiköltség repjegy, szállás és bérautó részét én fizettem előre, ezért úgy beszéltük meg, hogy kint ő fizet mindent, és akkor a végén megnézzük a különbözetet Splitwise-al és rendezzük ezt. Ezt teljesen normálisnak találom, pláne 300 000 Ft/fős út esetén, mivel az indulásig kifizettem összesen 400 000 Ft-ot.

A problémák ezután kezdődtek a nyaraláson. A boltban vásárolt 5000 Ft-os számlánál megnézte, hogy mennyi zsemlét vettünk, abból kiszámolta, hogy én mennyit ettem meg és ő mennyit, és így osztotta el a költségeket. Ezt már túlzásnak találom, de rendben. Az étteremben megvett 2 hamburger és 1 sültkrumplinak az 1/3-át ette ő meg, de a krumpli egészét hozzám írta. Itt egyébként elszámolta magát a kasszás, és mondta barátnőm, hogy jól jártunk. Mondom igen, de rossz hamburger típust mondtál neki a fizetésnél, a drágábbat ettük, ezért számolta el. El akart menni anélkül, hogy szólt volna emiatt a kasszánál. Mondtam, hogy menj vissza, és fizesd ki a hiányzó 2000 Ft-ot. Észre vettem, hogy mivel az éttermekben is ő fizetett, ha nem láttam a fizetést, mert a kasszához ment, vagy mosdóban voltam, akkor semennyi borravalót nem hagyott az éttermekben. Plusz infó, hogy egy appommal 30%-al olcsóbban tudtunk enni az éttermekben, mint a rendes ár, a szállás és az autókölcsönzés árán kb. 70 000 Ft-ot tudtam lefaragni az eredeti árhoz képest, amit ő kifizetett volna, ha nem szólok, hogy ugyanezt olcsóbban is meg tudom szerezni. Szóval spóroltam kb. 100 000 Ft-ot nekünk, de ő az 50 Ft-os zsemléket számolgatta darabra pontosan.

A nyaralás során is, és utána pedig, mivel már az összeköltözésről beszéltünk, felhozta, hogy hogyan osztjuk majd el a kaját, lakást stb., mert ő kevesebbet eszik. Ez nekem elég furcsa téma, mert én meg mondjuk elvagyok 20 fokban is, nem kell a 23 fok nekem, de nyilván én sima cuccokat eszek csak, ő meg csak bio-t. Különös apropó, hogy mivel hét vége felé már nála voltam az utóbbi időben, megkértem, hogy a Home Office napokon, csütörtökön és pénteken tőle dolgozhassak, ne kelljen 2 órát utaznom csak azért, hogy otthonról home officeozhassak. Erre ő azt válaszolta, hogy szó sem lehet róla, mert akkor ki fizeti a rezsit, vizet, villanyt, meg WC papírt. Na itt bejelzett a vészcsengő. Most azt várná el, hogy az autója biztosításának, javíttatásának, autópályamatricájának a felét is fizessem majd összeköltözés után, amit határozottan elutasítottam, mivel 3 hónap alatt háromszor használtuk az autóját a környéken kirándulásra, szigorúan ő vezetheti, miközben ő napi szinten azzal jár dolgozni, nekem meg amúgy is van egész Ausztrára tömegközlekedési bérletem. Azt már közölte, hogy nem használhatom az autóját, és amúgy is a férfi dolga, hogy autót és lakást biztosítson egy kapcsolatba :O

Ő sosem jön hozzám, mert fáradt. Ő napi 7 órát dolgozik ebédidővel, azaz 7:30-tól 14:30-ig, én 8-17-ig dolgozom napi 10 órát, mégis nekem "kell" lemennem hozzá, és emiatt "kellett" megvennem az éves bérletet (Ausztriában ez nekem így 200 000 Ft-ba került egy évre). Szerintem nem csak azért nem jön hozzám, mert fárasztó az utazás, hanem mert az is pénzbe kerül.

Tehát én hetente ingázom 3-4 alkalommal, alkalmanként oda-vissza 2 órát. Külön voltam egy konferencián Dubajban, arról hoztam neki emlékbe 100 €-s arany fülbevalót, de az ő külön nyaralása után a reptérről is hazavittem bérelt autóval, 90%-ban én fizettem az éttermeket az elmúlt időben (kivéve a közös nyaralást) stb, így összesen a 4 hónap alatt én 200 000 Ft-ot szántam csak rá ajándékba, vacsorameghívásra, neki, tehát nem nekünk, de ha az utazási időt és az órabérem is belevesszük, akkor 500 000 Ft felett vagyunk bőven, mégis ő érzi anyagilag kihasználva magát. Mindezt úgy, hogy ő jobban keres nálam és mindketten a felső középosztályban vagyunk.

Én ezt a számolgatást el sem kezdtem volna, és abszurdnak találom, mert szívesen adok, van is, marad is, de hogy nettó 1,5-2 milliós osztrák fizetésnél a zsemlék darabszámát számolgassuk, így kíváncsi voltam, hogy igaza van-e, hogy kihasználom őt és nem igazságosan osztozunk.

Most eljutottam oda, hogy mivel eddigi kapcsolataimban sosem volt ilyen probléma, simán osztoztunk 50-50%-ban és ez volt a normális, ezt a fillérbaszást én különösen kicsinyesnek találom, ami olyan jellembeli eltérésre utal, amit ennyi idősen már úgysem lehet megáltoztatni.

Kinek van igaza? Én családot szeretné alapítani, de működő családot. Sosem számoltam az anyagiakat. Ha valakivel együtt éltünk, akkor volt egy külön, közös számla, amit minden hónapban egyenlően feltöltöttünk, arról fizettük a lakást, rezsit, bevásárlást, nyaralást, és nem számított, hogy én mondjuk tőbbet eszem, a nő meg tampont vesz meg hajlakkot. Jelenleg ezt elképzelhetetlennek tartom.

Szerintem nem érdemes ezt folytatni, de persze lehet, hogy én látom rosszul.