Szerintetek mit tehetnèk ebben az ügyben? (Hosszù sztori, csak türelmeseknek)

Most úgy kèpzeljètek el, hogy egy 12èves házasságban èlö 2 gyerekes huszas èvei vègèn járó nö vagyok ès angliában èlek. Annó amikor kiköltöztem az apukámmal ès az öcsèmmel, nagyon nehèz volt az èlet, a bealakulásom borzasztó sok nehèzssègekkel járt ès volt egy kis online magyar csoport ahol mi estènkènt mindig gèpeztünk, játszottunk.. aztán megismerkedtem a mostani fèrjemmel ès szèpen lassan azt a fantasztikus csapatot elhagytam, megindult az itteni èletem, Lettek gyerekeink, összeházasodtunk… sokminden rossz dolog is kiderült a fèrjemröl, ami már akkor derülgetett ki amikor èn már a második kislányunkat vártam ès igy ugye elèggè meg van kötve a keze egy kiszolgáltatott küllföldi nönek. Amit fontos tudni, hogy egyik családtagom se szerette a fèrjemet ès azt hiszem kezdem megèrteni hogy mièrt is… nincs is sok rokonkapcsolatunk se senkivel a párom miatt ès ez engem nagyon elszomorit.. mintha kivágtak volna belölem egy jó Nagy darabot, meg is tiltotta hogy magyarul beszèlgessek a gyerekeinkkel, csak angolul beszèlhetnek.. azóta cseperednek, nem áll meg az èlet ès azon kapom magam, hogy Ebbe èn igy bele is örekszem, hèt 24 órájában a gyerekekkel vagyok. Egy csodálatos dolog amúgy meg ök az èn szemem fènyei, az èletem, eközben itthon próbálok újra munkába állni kisebb nagyobb sikerrel. A férjem sokat dolgozik, reggel elindul este hazajön eszik zuhanyzik alszik kb ebböl áll a mi közös èletünk, vendègeket csak akkor fogadok ha nincs itthon mert gyülöli a vendègsèget. Hètvègente tèvèt nèz, veszekszik ès fekszik… nem èrti hogy azèrt kijöhetne velünk a játszótèrre, vagy bekapcsolódhatna pl a takaritásba, fözèsbe… egyszerüen nem èrti, akkor is ha hozna egy szèket ès ide ülne mellèm ès beszèlgetnènk.. annak is nagyon örülnèk de nem jön felöle egy fikarcnyi èrzelem se, ha fogadóóra van a gyerekeknek ha osztálytalálkozó buli vagy akármi van velük, vagy nem jön el vagy a minimális odafigyelèst szenteli a másiknak ès neki akkor az már böven elèg. Szóval ilyen ami igazándiból átlagos családkènt egy átlagos szürke èletünk közösen. Próbálok mindenkinek jókedvet teremteni, mindegy hogy beteg vagyok e vagy bánt valami, ènrám mindenki számíthat…meg itt vagyok èn, csak kicsit hulla fáradtan ès nèha majd leesek a lábamrol olyan fáradt vagyok, de itt vagyok….

Na ès Most jön a csavar a kèpbe.. volt annó egy nagyon kedves online ismerösöm abból a règi internetes csapatból ès felkeresett engem annyi èv után a semmiböl. Annó ö csak egy kis lökött kisfiù volt, akit èn igy haveromnak tartottam, de amikor elkezdtünk irogatni meg párszor Telefonon dumcsiztunk, igy elöjött bennem egy nagyon fura èrzès.. èn öt már nem csak egy kisfiùnak látom, hanem nöi szemmel nèzve egy nagyon imponáló fèrfikènt. Fèlreèrtès ne essen, a fèrjemen kivül másra sose gondoltam ès mindig azt tettem Amire ö engem kèrt, mindig hü voltam hozzá mèg a családomtól is eltaszitottam magam èrte, sokat feláldoztam a fèrjemèrt, csak Most nem tudok mit kezdeni ezzel a helyzettel. Igazábol nem is nagyon lehet, mert az ismerösöm ugy is magyarországon lakik ès èn meg már anyuka vagyok, úgyse lenne semmi,de Most akkor mièrt èrzek így? Èn nem akarok így èrezni egyáltalán, de Most mit tehetnèk? Tudom hülyesèg az egèsz, de igy hozta az èlet, kicsit fura helyzet.. ti mit tennètek a helyemben?